Mit csináljon az író, ha azt látja, hogy nemcsak egy egész század múlik el éppen, hanem a szeme előtt omlik össze mindaz, amiről sok millió ember azt hitte, soha nem történhet meg?
Vlagyimir Szorokin egyetlen gépelt oldalon foglalta össze, hogy az ezredvéghez közeledve érhet-e még bennünket meglepetés az auschwitzi gázkamrák, a drezdai bombázás, a DNS-kísérletek, a Kopasz énekesnő, Malevics Fekete négyzete, a pszichoanalízis, a szovjet Gulag, a műanyag kaviár, az automata mosógép és a magyar '56 után?
Mi lehet még meglepetés, kérdezi még egyszer. Az a válasz, hogy csak az örök béke. Szorokin készséggel beismeri, tévedett, az örök béke ugyanolyan illúzió, mint az, hogy a Szovjetunió kommunistái beváltják egyetlen ígéretüket, azon kívül, hogy hétfőtől minden más lesz. Furcsa módon újra itt vannak, és újra valami rendkívülit ígérnek: a kommunizmus nem tűnt el attól, hogy végigmentek rajta egy nedves törlőronggyal.
Az élet keményebb, mint az irodalom
– mondta a szeptember végi PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztiválon az egyik avatott hazai fordítójának, M. Nagy Miklósnak és a Duna-parti Három Holló Kulturális Központ színháztermét zsúfolásig megtöltő rajongóinak.
Putyin, a diktátor nem csupán azért indult meg Ukrajna ellen, mert bosszút akart állni az ukrán népen, miután az nem szeretne orosz ukáz szerint élni - írja Vlagyimir Szorokin a legnagyobb német lapban. A Süddeutsche Zeitung a legjelentősebb kortársi orosz írónak nevezi a szerzőt, aki úgy látja történelmi okok is meghúzódnak az agresszió mögött.
