Semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a magyar kormány és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdetnek. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a Magyar Hang érvelését, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kell fizetniük, ami a fideszes médiabirodalom megroppanását is eredményezheti.
A Magyar Villamos Művek nagyjából 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket csaknem két év alatt, a pénz háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került – tudta meg a HVG.
Az elmúlt hónapokban átszámítva négyezer milliárd forint feletti összeg ment el a különböző választásokra az Egyesült Államokban.
Az állami szereplők pörgették a reklámpiacot.
Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.
A kormány dicséretét sulykoló kommunikációs gépezet egyértelműen a „baráti” beszállítókat és médiafelületeket részesíti előnyben.
A Google anyavállalata az Alphabet annak ellenére a vártnál nagyobb bevételt ért el az idei első negyedévben, hogy a cégek a koronavírus-járvány miatt drasztikusan visszafogták kiadásaikat, köztük a reklámokra költött pénzeket.
A határon túli magyarok politikai aktivizálását, végső soron szavazatvásárlást végez a kormány az általa kritizált sorosi módon. Belföldön pedig feltartóztathatatlanul folynak a milliárdok a kormányközeli sajtóba.
A Samsung néhány éven belül nemcsak az okosmobilos front, hanem a teljes mobilpiac első helyezettje lett. A dél-koreai elektronikai óriás telefonjai sem rosszak, de van azért még egy tényező, ami magyarázza a sikert.
Még nem érte el a mélypontot a magyarországi reklámpiac, az idei első negyedévebne ugyanis tovább csökkent a listaáras reklámköltés. A piacot a SZÉP-Kártya bevezetése, valamint a Malév Zrt. leállása tartják úgy-ahogy életben. Idén a bankok és a biztosítók fékeztek nagyot.
Reklámra 498 milliárd dollárt költöttek tavaly a világon, 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Kiemelkedik a növekedés a ruházati cikkeknél és az egészségvédelemnél 18, illetve 11 százalékkal. Európában 0,4 százalékkal kevesebbet költöttek reklámra a vállalatok, míg a többi földrészen mindenütt növekvő a trend.
Az elmúlt évben 19,2 százalékkal csökkent a magyar reklámpiac hirdetőinek nettó reklámköltése, így tavaly a cégek - a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) becsült adatai alapján - 162 milliárd forintot költöttek reklámra, szemben a 2008-ban mért 200,6 milliárddal - mondta el Skriba Judit, az MRSZ ügyvezetésének tagja.
