Nem hozott jelentős különbséget az elmúlt év a hazai reklámszektorban: a magyar piac növekedésének alapját továbbra is az állami szervezetek költései biztosítják, miközben a piaci szereplők nem fordítottak többet reklámra tavaly, mint 2018 előtt – állapítja meg a kelet-közép-európai országok folyamatait elemző CANnual Report friss kötete.

Ebből kiderül: a legtöbbet az állami szereplők közül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Zrt. költött tavaly hirdetésre. Az állami szereplők milliárdos reklámköltéseinek mértéke azért is szembeötlő, mert például

a legnagyobb hirdetők éves rangsorában az ötödik helyen álló Magyar Telekom 60 százalékkal kevesebbet fizetett ki reklámra 2018-ban, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Az elmúlt években nemcsak a hirdetési piac nőtt, de jelentősen átrendeződött a digitális költések volumene és iránya is. Először 2015-ben előzte meg a digitális hirdetésekre fordított összegek mértéke a tévés reklámköltéseket, 2017-ben pedig a hirdetési büdzsék több mint felét már a Google és Facebook vitte el. A nyomtatott sajtó, a rádió és a közterület nem mutatott élénk forgalmat 2014 után sem; ezek a szegmensek jellemzően vagy stagnálnak, vagy mérsékelten emelkednek, amit jelentős mértékben befolyásol az állami hirdetők szerepvállalása.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a mobilnetezés népszerűsége ellenére a kis képernyő nem felel meg a teljes hirdetői tartalom átadására, így ez a felület még sokáig nem veszi el a desktop hirdetési büdzséket.

Az előrejelzések szerint a jövőben erősödni fog a fizetős (és ezért hitelesnek gondolt) tartalmak fogyasztása a magyarok körében, ami azt is hozza magával, hogy bővülnek a reklámmentes felületek – így a hirdetőknek fel kell készülniük a személyre szabható reklámok és technológiák alkalmazására.