Állami pénzből veszik meg az iskoláknak Rákay Philip könyvét
Több mint 70 millió forintból megveszik a Rákay Philip köztévés műsorából készült rendszerváltással foglalkozó könyveket az iskoláknak és a könyvtáraknak.
#rendszerváltás
Tölgyessy: A Fidesz-rendszer nem szavazócédulával bukik meg
Mi van a baloldalon? Mitől tarthat leginkább Orbán? Hogyan lett trendindító Európában az Orbán-rezsim? Az Infórádió közzétette a Tölgyessy Péter politológussal készült kétrészes beszélgetés második részéből az eddig még nem közöltek leiratát.
Konok Péter: Rosszabbul élünk
Arról, hogy tetszettünk rendszert váltani, és hogy mire mentünk vele.
"Jószerével nincs olyan, akinek van valamije, és törvényes úton érte el"
Orbán Viktor társadalmában az engedelmesség sokkal fontosabb, mint a szaktudás vagy az önállóság, így egészen félelmetes emberkép van kibontakozóban. A végletekig kiéleződtek a feszültségek, aminek az az alapvető oka, hogy "mostanra annyira kizsigerelték a társadalmat, annyira leromlott az egészsége, a tudása, a tartása, hogy lassan a fejünkre omlik az egész". Interjú Deák Dániellel, a Corvinus nemzetközi adó- és pénzügyi joggal foglalkozó professzorával.
Hont: Az elkefélt rendszerváltás
Jogukban állt hallgatni? – ez a releváns kérdés, amelyet a Kiss László ügyét palástolóknak föl lehet tenni.
Nekrológot közölt Pozsgay Imréről a Frankfurter Allgemeine Zeitung
A FAZ szerzője szerint jellemző Magyarországra, hogy még a történelem szereplőit is táborhoz tartozás szerint értékelik. Pedig Pozsgay Imrének elévülhetetlen érdemei vannak a diktatúrától a demokráciába vezető fordulat véghezvitelében.
Kormány: Pozsgaynak vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban
Tisztelettel búcsúzik a kormány a pénteken elhunyt Pozsgay Imrétől. Közleményükben azt is közölték, a volt MSZMP-s politikusnak vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban.
„Azt nem mertük volna énekelni, hogy Kádár fasiszta rezsimje”
Januárban ünnepelte 70. születésnapját az egykor magát a Nemzet Csótányának nevező Nagy Feró, akit kora ellenére sem lehet nem tegezni. A Beatrice frontembere szerint nincs igaza a bírálóinak, a punktól a mai celebvilágig vezető karrierje – amibe az is belefért, hogy Orbán Viktorral énekel, és az is, hogy jégtáncos vagy főzős műsorban szerepel – nem volt kacskaringós: ő mindig csak azt csinált, amit akart. És szerinte ez a rock and roll üzenete. Interjú.
"Ez vastagon kádárizmus" – interjú Vágvölgyi B. Andrással
Egy kádárista tömeglélektani alapokra építő, újfeudális, mezőgazdaságban és kultúrában egyaránt nagybirtokokat építő, csókosoknak kedvező, tudás-, kreativitás- és piacellenes ország – foglalja össze a mai Magyarországról alkotott képét Vágvölgyi B. András, aki a Fidesz és az SZDSZ tagjaként is "rendszerváltó értelmiségi" volt, igaz, mára a szókapcsolat mindkét tagja devalválódott. Orbán Viktor személyiségrajzát nem kívánja megrajzolni, de elárulja, szerinte mi vethet véget a mostani kurzusnak. Interjú.
Újra az államé a csillebérci úttörőtábor
A bíróság jogerős döntése értelmében az úttörő egyesületeknek és cégeiknek el kell hagyniuk a csillebérci úttörőtábort, 15 év pereskedése zárulhat le. A gyanú szerint szabálytalanul akarták átjátszani magánkézbe a teljes gyermektábort.
"A Kádár-nosztalgia megjelenése mindig az aktuális rendszer kritikája is"
A rendszerváltás előzményének és legitimitása legfontosabb elemének tekintett 1956-os forradalom ünnepére készülve érdemes áttekinteni, mit gondol ma és mit gondolt korábban a magyar társadalom a negyedszázaddal ezelőtti politikai változásokról. A rendszerváltas megítélése az elmúlt huszonöt évben számtalan változáson ment keresztül, az egyik mélypont 1997-ben volt, a másik pedig 2009-ben: ami ebben a két időpontban közös, az a gazdasági helyzet romlása. Berkics Mihály szociálpszichológussal, az ELTE Pszichológiai intézetének adjunktusával beszélgettünk. Interjú.
TGM: Göncz Árpád halálára
Nem kell azt füllenteni, hogy „mindenki elnöke” volt. Nem. Nem volt az új horthysták elnöke. Nem volt a mostanság népszerű neonyilasok elnöke. Nem volt – mint annyian – a demokratikus köztársaság árulója.
Seres: Nemzetileg kiképzett ügynökök
A megbízók, a végrehajtók és a megzsaroltak, ill. többé-kevésbé önkéntes kollaboránsok kilétét még évtizedekig teljes homály fedi. És pont ez lehetett a cél.
Seres: Feloszlassuk-e a Munkásőrséget?
Négy ilyen kérdésnél mi számíthat sikernek? Hogyan lehetne erre bármit felépíteni? A Fidesz ostoba és kártékony, de átgondolt „szociális népszavazása”, az igen, az fel volt építve. De ez?
Vita a kárpótlásról: volt, aki 180 méter hosszú, 8 centi széles földet kapott vissza
A kuláküldözés emléknapja (június 29.) alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár hétfőn tartott kerekasztal-beszélgetést, amelynek témája a rendszerváltás utáni kárpótlás volt.
"Ki ez a KISZ-titkár, aki a halott oroszlánt rugdossa?"
A 70-80-as években nagyjából a művelődési házak, klubok népművelőin múlott, hogy felléphetett-e egy tiltott zenekar, megnyílhatott-e egy-egy alternatív kiállítás, és soha nem lehetett tudni, mikor csap le ezekre a hatalom. A Napfény íze sorozatunk következő részében az underground meghatározó alakjával, a legendás Trabant zenekar alapítójával, Vető János költő, fotós, képzőművésszel beszélgettünk. Többek között arról, hogy mi az a TV Híradó-szőnyeg, mit dolgoztak a "semmirekellő művészek", és mit gondolt Orbánról, akit Nagy Imréék újratemetésén látott.
Mindenkit beszippant a mocsár
A True Detective minden más szériát elsöprő, tavalyi sikerének egyik kulcsa az amorf módon összekapcsolt nyomozópáros fokozatosan átrajzolt története volt. A másik pedig a mocsár nyomasztó, sokdimenziós értelmezése. Lehet furcsa, de Spanyolországban Alberto Rodriguez szintén e párosra húzta fel a maga lélektrancsírozós krimijét. Nem az ő hibája, hogy bár a Mocsárvidék az HBO sorozattal egy időben készült, és odahaza 2014 legfontosabb filmjeként emlegetik, csak most ért el a magyar mozikba.
Ekkora emberveszteség a II. világháború óta nem érte Magyarországot
A közmunkarendszer felduzzasztása együtt jár a munkahelyek színvonalának lerontásával, és ennek komoly szerepe van ösztönzőként az országból való elvándorlásban - hangzott el a Politikatörténeti Alapítványnak azon a beszélgetéssorozatán, amely a „25 év után” címet viseli, és amely a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadot elemzi baloldali szakértők bevonásával. Ezúttal Balázs Péter volt külügyminiszter és Magyarország első EU-biztosa, Andor László, aki szintén brüsszeli ex-biztos, illetve Pitti Zoltán, az adóhivatal korábbi elnöke adott lehangoló elemzést az elmúlt 25 – és különösen az utolsó öt év – gazdaságpolitikájáról és külgazdasági stratégiájáról. Nem meglepő módon ostorozták az Orbán-kormányt.
Túl a szekértáborharcokon
Mára kiderült, hogy az elit 25 évig rosszul sáfárkodott a szabadsággal.
"Ami igazán sokkolt, a rabok közötti politikai megosztottság"
Az underground lapok és irodalmi kiadványok Lengyelországban sokkal szélesebb körben voltak ismertek, mint Magyarországon, ahol a földalatti mozgalom alapvetően a fővárosi demokratikus ellenzék szűk köréhez kötődött. A nyolcvanas években az underground célja nem is a rendszer megdöntése, hanem a meghamisított valóság állandó kiigazítása volt. A börtönt is megjárt Janusz Anderman író a hvg.hu-nak az underground mindennapjairól, az egykori ellenzék végletes megosztottságáról, a rendszerváltás "hagyatékáról" beszélt. A napfény íze. 9. rész.