Nem véletlenül kapta a nevét a góliátbogár: akár 11 centiméteresre is megnőhet, és a tömege meghaladhatja a 100 grammot. A bogárlárvák növényi hulladékokkal táplálkoznak, olykor még a húsra is ráfanyalodnak, segítve az elhalt anyagok lebontását. Összességében tehát javítják a talaj és így az ökoszisztéma egészségét is. A kifejlett bogarak csak néhány fafaj nedvével táplálkoznak az afrikai esőerdőkben (Elefántcsontparton, Guineában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Libériában, Nigériában, Sierra Leonéban, Ghánában és Kamerunban). A tudósok környezeti indikátoroknak is nevezik őket, miután a számuk csökkenése arra utal, hogy stressz alatt van az ökoszisztéma.

Wikimedia/Fungus Guy

Nos, ez a stressz óriási lehet, mert – idézi az Interesting Engineering Luca Luiselli ökológust – az egyik góliátbogár populáció (Golitathus cacucis) 80 százaléka, míg egy másik (Goliathus regius) 40 százaléka tűnt már el természetes élőhelyéről. A fő bűnös ebben a csokoládé mögött álló kakaótermesztés. Hogy kielégítsék a kakaó iránti növekvő keresletet, hatalmas erdősávokat irtottak ki, amelyek a góliátbogarak természetes élőhelyéül szolgáltak. Az pedig, hogy egyre jobban fogy a táplálkozásra, szaporodásra, túlélésre szolgáló élőhely, a kihalásukhoz vezethet.

De nem tesz jót nekik a bogárgyűjtő-szenvedély sem, ami az őslakosoknak sokszor a megélhetést jelenti. Miután meglehetősen különös rovarokról van szó, gyakran ölik meg őket, majd gombostűre szúrva árulják online piactereken.

A kutatók felhívják a figyelmet a góliátbogarak megmentésére, különösen az elefántcsontparti és a libériai őserdők védelmére, miután ezeken a helyeken élnek nagy számban. Ugyancsak fontos a fafajok védelme, hiszen ezek szolgálnak táplálékforrásul e bogaraknak. A nemzetközi eladások visszaszorítása is lényeges lehet, illetve a helyi közösségek felvilágosítása a bogarak védelme érdekében. Lehetne például „minősített erdőket” létrehozni, ahol a helyi közösségek korlátozott számú bogarat tenyészthetnének és eladhatnának, hogy megmaradjon a megélhetésük, miközben hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez.

Nem tartják viszont életképes megoldásnak a tudósok a góliátbogarak fogságban történő tenyésztését, szerintük ugyanis nincs tudományosan alátámasztva, hogy az ilyen tenyésztés bármilyen hasznot hozna a e bogarak túlélését illetően.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.