Sem konkrét neveket, de még egy számot sem közölt a külügyi tárca, amikor Szijjártó Péter brüsszeli győzelmének részleteiről érdeklődtünk: kiket sikerült „lehúzni” az újabb szankciós listáról? Annyi sejthető, hogy olyan orosz kormánytagokat például, akikkel Magyarország energiaügyekről tárgyal.
Drágább lenne felmondaniuk a szerződést, mint kifizetni az árut, úgyhogy végül mégse szakítanak Putyin olajával január elsejétől. Pedig már mindent előre elrendeztek.
A holland TTF a nap közbeni 112 dollárról 106-ra esett vissza.
Dömötör Csaba szerint 1,363 millióan válaszolták meg a kormány úgynevezett kérdéseit.
A Moscow Times összegyűjtött néhány meglepő példát arra, hogyan hatnak a nyugati szankciók az orosz emberek mindennapjaira. Lassabb a net, nem jár a busz, de egyes helyeken még a krematóriumokkal is gondok akadtak.
Az új csomag többek között két bank és négy műsorszolgáltató Unión belüli működését is érinti.
Még a Fidesz-KDNP szavazóinak a 21 százaléka sem hiszi, hogy inkább a háború és a szankciók okozzák a drágulást.
A drága importtal szemben az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata – vélekedett az Európai Parlament elnöke. Deutsch Tamás a szankciók eltörlésére szólított fel.
Az Európai Parlament őszi Eurobarométer felmérése szerint az európaiak nagy többsége támogatja az EU kiállását Ukrajna mellett. Magyarországon is ezek a polgárok vannak többségben, de jóval kisebb arányban.
Magyarország nem akadályozza meg a 9. szankciós csomagot és – feltételekkel – ahhoz is hozzájárult, hogy kétmiliárd euróval növelje az EU azt az alapot, amelyből eddig az ukránoknak szánt fegyverszállítmányokat finanszírozták. Ezzel párhuzamosan már ma este eldőlhet a magyar uniós források sorsa.
A közösség így igyekezné megnehezíteni az Oroszországgal szemben támasztott korlátozások megkerülhetőségét.
Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön továbbította a tagállamoknak az Oroszországgal szembeni újabb, immár kilencedik szankciós csomagra vonatkozó javaslatot. A döntéshez egyhangúság kell, valószínűsíthető, hogy a következő napok történései egy újabb magyar vétóról szólnak.
Az orosz kormány három lehetséges válaszlépésen dolgozhat.
Szentkirályi Alexandra szerint mindenkinek meg akarják adni a lehetőséget, hogy elmondhassa a véleményét a „brüsszeli szankciókról”.
Ennek értelmében marad a 4,99 százalékos kamat. A döntés bejelentésekor Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismét az "elhibázott brüsszeli szankciókat" hozta fel indokként.
Közös uniós szabályokat terveznek meghatározni, amelyek megkönnyítik a szankciók megsértésével kapcsolatos nyomozást, büntetőeljárás indítását és az azonos szintű büntetést valamennyi tagállamban.
Április óta minden uniós tagállamnak jelentenie kell, mennyi pénzt fagyasztott be olyan orosz politikusok, oligarchák, vagy éppen propagandisták vagyonából, melyek az EU-s szankciók hatálya alá esnek. Bár az Európai Bizottság hivatalosan csak a teljes összeget ismerteti, egy nyilvánosságra került adat szerint a magyar állam összesen 3000 eurónyi, vagyis 1,2 millió forintnyi orosz vagyont zárolt, a legkevesebbet Európában. Az érintett magyar hatóságok azonban hallgatnak.
A Kossuth rádióban beszélt péntek reggel Orbán Viktor. A miniszterelnök nem támogatja, hogy az EU tagállamai közös hitelt vegyenek fel azért, hogy Ukrajnát támogassák. Szerinte minden országnak külön, közvetlenül kell támogatást nyújtania, Magyarország pedig már el is különítette ezt az összeget a 2023-as költségvetésben.
Csaknem 74,3 milliárd dollárral csökkent az idei év eleje óta Oroszország leggazdagabb üzletembereinek vagyona – derül ki a Bloomberg Billionaires Indexből, amelyet december 1-jei állapot szerint elsősorban a cégrészvények értéke alapján számítanak ki. A világ leggazdagabbja továbbra is Elon Musk, bár ő egymaga többet veszített, mint a leggazdagabb oroszok együttesen.
Az orosz posta létrehoz egy szolgáltatást, amelynek köszönhetően a vásárlók a szankciók megkerülésével hozzájuthatnak a nyugati termékekhez.
