Teljesen egyértelmű, hogy a szovjet típusú hadigazdaságban messze nem olyan rózsásak az állapotok, mint ahogyan azt Moszkva el akarja hitetni, ezzel együtt többet kell tenni, hogy a Kreml észhez térjen – írja a The Guardianben megjelent közös cikkében a svéd, a dán, az észt, a finn, a lett, a litván, a holland és a lengyel pénzügyi tárca vezetője.
Az a méreg, amely csupán hosszabb távon hat, alighanem annak árt, aki adagolja, írja a lapban Daniel Stelter közgazdász, a Beyond the Obvious nevű agytröszt alapítója.
Az intézkedések mindaddig érvényben maradnak, ameddig Oroszország a tevékenységével megsérti a nemzetközi jogot.
Számukra hivatalosan Magyarország is barátságtalan ország.
Putyin szóvivője szerint Kijev politikai okokból korlátozza a magyar és szlovák olajtranzitot, Moszkva pedig nem tud mit tenni. Erre reagálva Szijjártó Péter kijelentette, Ukrajna döntése az orosz Lukoiltól származó olaj tranzitjának leállításáról veszélyezteti Szlovákia és Magyarország hosszú távú ellátásbiztonságát.
Februárban Szijjártó Péter még megvétózta a ciszjordániai izraeli telepesekkel szemben kezdeményezett szankciókat, most azonban nem történt ellenkezés.
Nagy lépést tett az EU, amikor a júniusban elfogadott 14. szankciós csomagjában célba vette az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importját. Csakhogy közben egyre halmozódnak a jelek, hogy Moszkva erre is előre készült, és az olajtankereihez hasonlóan az LNG-jének is elkezdte kiépíteni az árnyékflottát. Folytatódik a büntető és a büntetett macska-egér játéka, a tét az orosz gazdaság egyik nagy reményű iparágának jövője.
Moszkva arra a május 17-én született európai uniós döntésre reagál a lépéssel, amely három orosz híroldal (RIA Novosztyi, Izvesztyija, Rosszijszkaja Gazeta) elérhetőségét korlátozta június 25-i hatállyal.
Nem, nem a Mercedest szerették meg hirtelen ennyire a kirgizek.
Eddig Magyarországon múlt, hogy nem vezetett be az EU szankciót az orosz cseppfolyósított gáz ellen, most Németország blokkolt.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
Ugyan a szerződés elvileg 2030 közepéig élt volna, ám egy stockholmi bíróság végzése felhatalmazta az Unipert erre a lépésre, sőt, még kártérítést is megítélt a német vállalatnak, bár a Gazprom azt aligha fogja kifizetni.
Ilyet nyilvánosan még Szijjártó Péter sem merne állítani, úgyhogy a megfejtés: Kim Dzsong Un.
Nem valószínű, hogy törvény lesz belőle.
Az amerikai kormányzati büntetőintézkedést indokoló dokumentumból kiderül, hogy a két vállalkozás többi között részt vett bányászatban használt vegyszerek importjában, amelyet a Wagner-csoport számára juttatott el, valamint bányaterület-fejlesztésében.
Dmitrij Peszkov úgy véli, hogy azért sújtják ezzel a magyar miniszterelnököt, mert a saját országa érdekeit képviseli.
Antony Blinken úgy fogalmazott: elszánta magát, hogy lépéseket tesz a törvényszék alapvetően rossz irányba mutató döntése ellen.
Nem számítottak az elemzők ekkora növekedésre.
A szankcionált Gyeripaszkával való üzletet már nem tudták támogatni az osztrák hatóságok.
Az Európai Bizottság javaslata szerint be kéne tiltani az orosz LNG EU-s kikötőkből való továbbhajóztatását, célponttá válna három új orosz LNG-létesítmény, az uniós tagállamok viszont saját felhasználásra továbbra is vehetnék a cseppfolyós gázt Oroszországtól. A tervek tabut döntenek, de még így is viszonylag puhának tűnnek, pedig, ha bekerülnek a most tárgyalt, 14. szankciós csomagba, komoly következményekkel járhatnak az orosz gazdaságra.
