Mi lesz a CATL debreceni gyárával és Elon Musk nevadai terveivel, ha szigorodnak az amerikai szankciók?

Veszélyezteti-e a kínai CATL nemzetközi terjeszkedését, hogy nemrég felkerült az USA védelmi minisztériumának listájára, ahova azok a cégek kerülnek – jelenleg 134 –, amelyek az amerikai gyanúk szerint együttműködnek a kínai hadsereggel?

A világ legnagyobb akkumulátorgyártója tagadja a vádakat, és igyekszik hűteni a kedélyeket – a HVG számára is azonnal megerősítették, hogy a magyarországi gyárépítésük zavartalanul megy tovább –, a helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb.

Még úgy is, hogy a listára kerülés jelenleg valóban nem jelent többet annál, hogy a továbbiakban nem üzletelhetnek a CATL-lel azok a cégek, amelyek kapcsolatban állnak a Pentagonnal, hosszabb távon viszont egyfajta előszobája lehet a további, szigorúbb korlátozásoknak. Erre már csak azért is következtetni lehet, mert a listára felkerülő cégek 80 százalékát idővel export- és egyéb korlátozások alá is vonta az amerikai kormányzat.

Ennek a szigorúbb listának a szereplője például a Huawei is, ezért érdemes részletesebben megnézni, hogy miként hatott ez a cég tevékenységére.

A Huawei példája sok mindent elárul

Az első Trump-kormány 2018-ban kezdte el figyelni a kínai céget, majd 2019 májusában a kereskedelmi minisztérium felvette az úgynevezett Entity Listre, vagyis az exportkorlátozási listára. Ez a lépés megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy a Kereskedelmi Ellenőrzési Szabályzat (EAR) alá tartozó termékeket, szoftvereket vagy technológiákat exportáljanak vagy adjanak át belföldön a Huawei számára. Azzal indokolták a Huawei és leányvállalatainak szankcionálását, hogy tevékenységük ellentétes az amerikai nemzetbiztonsági vagy külpolitikai érdekekkel.

Az exportkorlátozások hatására a Huawei elvesztette hozzáférését számos amerikai technológiához, beleértve a Google által nyújtott szolgáltatásokat, ami jelentős hatással volt a vállalat globális működésére és termékeire.

És bár 2021 júniusában a Huaweit a Biden-kormány is tovább szorongatta, nemzetbiztonsági veszélynek minősítette, és feltette a védelmi minisztérium CMIC-listájára is, látható, hogy a szankciók ellenére a kínai vállalat a világ másik felén továbbra is boldogan üzletel, korántsem roppant meg, amiből következtethetünk, hogy a szigorúbb szankciók valószínűleg a CATL esetében is hasonló eredményt hoznának.

AFP / Riccardo Milani

A szankciók különösen az okostelefon-piacon okoztak jelentős visszaesést a Huawei számára, mivel itt az amerikai technológiára erősen támaszkodott, míg a távközlési hálózati eszközök piacán kisebb mértékű csökkenést tapasztalt, de továbbra is világelső maradt.

Míg az okostelefonok piacán 2020 második negyedévében a részesedése 20 százalék fölé emelkedett, ideiglenesen megelőzve a Samsungot, ezzel pedig a világ legnagyobb okostelefon-gyártójává vált, egy évre rá a szankciók hatására a piaci részesedése drasztikusan csökkent, 4 százalék alá esett, és a vállalat kikerült a top 5 gyártó közül. Ezzel szemben a távközlési hálózati eszközök piacán globális piaci részesedése körülbelül 28 százalék volt 2019-ben, amivel vezető pozíciót töltött be, és vezető szerepét a szankciók és a nyugati országok korlátozásai ellenére is megőrizte, bár piaci részesedése enyhén csökkent, 27 százalék körülire.

A hálózatépítési pozíciók megtartására hazánk is jó példa, ugyanis a Huawei továbbra is részt vesz a magyar lakossági és ipari 5G-hálózatok fejlesztésében, és jelenleg is együttműködik a magyar távközlési szolgáltatókkal, például a 4iG által felvásárolt Vodafone Magyarországgal (a jelenlegi One-nal) az 5G infrastruktúra országos kiépítésében.

Mire számít a CATL?

A CATL viszont egyelőre arra számít, hogy nem kerül szigorúbb szankciós listára, noha a Huawei példájából látható, hogy mind a Biden, mind a Trump-kormányzat folytatta a korlátozást, ráadásul Trump közelmúltbeli kínaiakkal szembeni kirohanásaiból is arra következtethetnénk, hogy nem várnak enyhébb idők a cégre.

Más kérdés, hogy milyen intézkedésekkel lehetne egyáltalán megakasztani a CATL terjeszkedését.