Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A NIS azért került szankciós listára, mert több mint 56 százalékban orosz tulajdonban van.
Komoly kihívásokat okoz Közép-Európának a távozó amerikai adminisztráció újabb szankciós csomagja, ezért a kormány szoros egyeztetésben lesz a térségbeli partnerekkel az üzemanyagárak emelkedésének minimumra szorítása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.
A minisztérium az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, a tárcavezető arról számolt be, hogy a tavalyi amerikai elnökválasztáson “súlyos vereséget szenvedett” távozó demokrata adminisztráció új büntetőintézkedéseket léptetett életbe az energiaszektorban, ami ismét súlyos kihívás elé állítja Közép-Európát.
Mint ismert, az USA pénteken jelentette be eddigi legjelentősebb szankcióit az orosz energiaszektor ellen. A csomagban azonban a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) is büntetőlistára tették, mivel 50 százaléka a Gazpromnyeft kezében van, további 6,15 százalékot birtokol a Gazprom, míg a szerb állam 29,87 százalékkal rendelkezik (a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak). A Gazpromnyeft már régebb óta szerepel az amerikai szankciós listán. Washington arra szólította fel Szerbiát, hogy vonja ki az orosz tőkét és érdekeltséget a vállalatból. Minderre 45 napos határidőt szabtak, ami február 25-én jár le.
Szijjártó most azt mondta, hogy a Szerbia kőolajellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó vállalat listára helyezése nyomán csökkenhet a régióba érkező nyersolaj mennyisége, ezáltal zuhanni fog az itteni feldolgozás is, és így jóval nagyobb szükség lesz kész, már finomított üzemanyagra, benzinre és dízelolajra.
“Hogyha nő az igény, viszont csökken a feldolgozási képesség, akkor az sajnos azt jelenti, hogy nagyon komoly áremelési veszéllyel nézünk szembe” – figyelmeztetett.
“A távozó amerikai adminisztráció által az energiaszektorban most életbe léptetett szankciók Közép-Európában komoly üzemanyagár-emelkedéshez vezethetnek” – tette hozzá.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a magyar kormány ezért a következő napok és hetek folyamán igen szoros egyeztetésben lesz a térségbeli partnerekkel annak érdekében, hogy minimumra szorítsák a szankciók negatív hatásait az árak alakulására vonatkozóan, és ekképpen megvédjék a magyar és a közép-európai embereket.
“Hiszen pontosan tudjuk, hogy az üzemanyagár emelkedése nemcsak azzal gyakorol negatív hatást az országokra, hogy az emberek életét keseríti, nehezíti meg, növeli a kiadásaikat, hanem az egész gazdasági teljesítményre negatív hatással van, ezt pedig el akarjuk kerülni” – mondta.
Végül pedig üdvözölte, hogy már pusztán néhány nap van hátra addig, amikor “az Egyesült Államoknak olyan elnöke lesz, aki Magyarországra nem ellenségként, hanem barátként tekint”.
(MTI)
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.