Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Hol van a határ "szegénység" és "nem szegénység" között? Globálisan ezt napi 1,25 dollárnál húzzák meg, ezt tekintik abszolút választóvonalnak. Az utóbbi évek gazdasági fejlettsége tükrében Ázsiában ugyanakkor ez a globális mutató kezd egyre irrelevánsabbá válni, ráadásul a napi 1,25 dollárral több probléma is van.
Elképzelhető, hogy Ázsiában át kell gondolni azt, hol is kell meghúzni azt a szintet, ahonnan valaki szegénynek tekinthető. A Quartz írása szerint ugyanis az utóbbi évek ázsiai gazdasági fejlődése miatt lehet, hogy át kell értékelni a napi 1,25 dollárnál meghúzott limitet (ezt a szintet a Világbank határozza meg). Az Ázsiai Fejlesztési Bank egyik, napokban megjelent tanulmánya szerint szükség lenne egy Ázsiára fókuszált limit meghúzására. Ezt már csak az is alátámasztja, hogy mindegyik ázsiai országban – kivétel Afganisztán – meghatároztak már nemzeti szegénységi szintet, ezek pedig magasabbak a napi 1,25 dollárnál. Még az olyan, igencsak szegénynek tekinthető államokban, mint például Banglades, is magasabb ez a szám.
A tanulmány több kritikával is illeti a napi 1,25 dolláros limitet. Először is szükség lenne arra, hogy kontextusba helyezzék ezt a számot a helyi vásárlóerő tükrében (helyi fizetőeszközben ráadásul), mivel nem mindegy, hogy mit lehet venni ennyi pénzért az adott országban, és azt az összeget milyen áron lehet dollárra váltani. A tanulmány emellett arra is figyelmeztet, hogy a vásárlóerő mérése nem mindig történik megfelelően, hiszen ide sokszor csak az általános árszintet számolják bele, és nem a szegényekre vonatkozó termékeket (a szegények bevételük jelentős részét élelmiszerre költik például).
Egy másik kritika még az, hogy a napi 1,25 dolláros limitet úgy határozták meg, hogy a világ 15 legszegényebb országának nemzeti szegénységi küszöbjeit gyúrták egybe. A 15 legszegényebb államból ugyanakkor csak kettő található Ázsiában, így a kontinensre vonakoztatva nem igazán van értelme így a világbanki mutatót alkalmazni. A Világbank mindeközben már gondolkozik azon, hogy megemlik a nemzetközi szegénységi küszöbre vonatkozó számot, az Ázsiai Fejlesztési Bank ugyanakkor már saját mutatót használ, náluk a napi 1,51 dollárból kevesebből élők tekinthetők szegénynek.
Ez az összeg ugyanakkor komolyan megdobja az ázsiai szegények számát, mintegy 340 millió fővel van így több szegény Ázsiában, és a szegénységi ráta is 20-ről 30 százalékra ugrik.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt.