A Kösz, jól! podcast legújabb adásában a szexuális egészségről beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal, dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológussal és dr. Kopa Zsolt andrológussal.
A gyerekek iskolai szexuális felvilágosítása nehéz és politikailag megosztó téma, bármelyik országban járunk is. Mára sok helyen felismerték Európában, hogy a fiatalkori szexuális nevelés többről is szólhat, mint a nem kívánt terhességek és nemi betegségek megelőzéséről. A beleegyezés, az egészséges párkapcsolati dinamikák vagy a szexuális identitás sokfélesége épp olyan fontosak lehetnek a felnövekvő generáció számára, mint a szexszel kapcsolatos fizikai folyamatok megértése. Magyarország persze ebben is épp az ellenkező irányba tart.
Magyarországon riasztó mértékben nő a tizenéves anyák aránya és terjednek a nemi betegségek. Mitől fosztják meg a „családi életre felkészítő” szexuális nevelésben részesülő magyar gyerekeket, és miért baj, ha csak a biológiaórán kerül szóba a szex? Mi a helyzet Romániában, ahol a miénknél is rosszabbak a tinédzserterhesség mutatói, milyen változást hozott a lengyel iskolákban a konzervatív kormány leváltása, és hogyan jár elöl jó példával Ausztria?
Megjelent egy rég várt rendelet, de sok haszon nincs belőle, mert nem ismeri az önkéntes segítők fogalmát.
A gyermekvédelmi törvény hatásaként egyre többször a szülőre hárul a szexuális felvilágosítás. Lacsny Éva szexuálterapeuta koedukált foglalkozásokat tart a gyerekeknek, hogy „a fiúk is tudjanak arról, hogyan működik a lányok teste, és fordítva”. Hány éves kortól érdemes a szexualitásról beszélgetni a gyerekekkel? Melyek a pornófogyasztás veszélyei, és mi történik azzal a gyerekkel, aki 9-10 évesen pornót néz? Mit tehetnek a szülők?
Tiltakoznak az új alaptanterv ellen, amelyben egészségtant és állampolgári ismereteket is tanítanának.
A tinédzserterhességek számának drámai növekedésével küzdő Paraguay először vezeti be hivatalosan a tantervbe a szexuális felvilágosítást, de az új irányelvek valószínűleg többet ártanak majd, mint használnak.
Miközben a jogszabályaink megengedik, hogy egy tizenkét éves szabadon szexeljen egy tizennyolc év alattival, egy tizennégy éves pedig akár egy felnőttel is, addig ugyanezek a fiatalok az iskolában és a családjukban gyakorlatilag semmilyen érdemi szexuális neveléssel nem találkoznak. Jámbor Eszterrel többek között arról beszélgettünk, hogy mi az a szexpozitív gondolkodás, és milyen káros tévhitek alapján szexelnek a magyarok.
A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2018-tól mintegy 40 százalékkal több szifiliszes megbetegedés volt. Más nemi betegségeknél nincs ilyen kiugrás, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet, mint amit az egészségügyben rögzített adatok mutatnak. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos is azt mondja, hogy az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával is gondok vannak. Míg a kemény pornó már egyetlen kattintással letölthető, ha betegségekről van szó, hirtelen mindenki prűddé válik. Pedig a nem kezelt nemi betegségek hosszú távon súlyos következményekhez vezetnek mind az egyén, mind a társadalom számára.
A törvényhozókat nem különösebben érdekli, hogy a lányok akár 12 éves koruk előtt is menstruálhatnak.
Fontos leckét kapott a beleegyezésről.
A szerzetes szerint a melegjogok vagy a melegházasság kérdése egy gumicsont, hiszen „nem bántja senki őket, sehol nincs gond”.
A volt államtitkár szerint a szexuális felvilágosításra szükség van az iskolákban, de csak 14 éves kor után.
A Fidesz plakátjai miatt már az olvasni épp csak tanuló gyerekek is arról kérdezgetik a szüleiket, mi az, hogy szexuális propaganda, és erre nincs jó válasz – írja a József Attila-díjas költő.
Ha otthon a szexhez negatív hozzáállást tapasztaltunk, szívesen csinálnánk mi máshogy. De mivel negatív mintát hoztunk, azt sem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá. Mik lehetnek az első lépések?
A melegellenes törvény nyomán egy teljes generációra borulhat információs köd a szexualitással kapcsolatban. Néhány fiatalnak szerencsére még vannak szubjektív emlékei arról, hogy mennyit számít a tudás és az információ a felvilágosítás terén. Mint például cikkünk szerzőjének.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Ami az észak-koreaiak párkapcsolati és szexuális életét illeti, az tele van elhallgatásokkal és tabukkal. Mi a helyzet a fiatalok szexuális felvilágosításával? Jelen vannak-e az országban a felnőtt tartalmak? Mi vár arra, aki közel merészkedik a pornográfiához? Erről szól sorozatunk hatodik része.
Az Európai Parlament elítélte a PiS törvénytervezetét, a magyar kormánypárt viszont nem. A DK tiltakozást szervez.
Úgy tűnik, Iránban nagyon ki vannak éhezve az emberek a szexualitással kapcsolatos információkra.
A Melegség és Megismerés program vezetői szerint a foglalkozásoknak nincs köze a propagandához, és nem ők keresik az iskolákat, hanem éppen fordítva.
