Nincs semmilyen tünetem, nem váltogatom a partnereimet, semmi bajom nem lehet – hosszan lehetne sorolni, milyen tévhitek élnek a társadalomban a nemi úton terjedő fertőzésekről (STD-k). Arról nem is beszélve, hogy az olyan betegségekről, mint a szifilisz vagy a gonorrhoea (közismertebb nevén tripper vagy kankó) sokan gondolják úgy, hogy a történelemkönyveken kívül nemigen lehet velük találkozni.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) decemberben adta ki legfrissebb éves jelentését (2021-ig szóló adatokkal), mely szerint az addig jelentősen csökkenő számok a koronavírus-járvány után az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térség országaiban emelkedésnek indultak. Különösen sok új chlamydiás és gonorrhoeás beteget találtak, de ugyanez igaz a szifiliszre is. Igen, a szifiliszre – miközben sokan nem is tudják, hogy még egyáltalán létezik, 2021-ben több mint 25 ezren kapták el csak az Európai Unióban.
STI/STD-gyorstalpaló
Több mint 30 különféle baktérium, vírus, parazita terjedhet szexuális érintkezéssel. Közülük nyolc olyan kiemelt kórokozó van, ami nagyobb gyakorisággal fordul elő a világon. Ebből jelenleg a baktérium okozta szifilisz, gonorrhoea és chlamydiasis, valamint a parazita által terjesztett trichomoniasis gyógyítható. (Bár a gonorrhoea esetében egyre több olyan esetet találnak, mely rezisztens a jelenleg elérhető antibiotikumokra.) A másik négy vírusos fertőzés, a hepatitis B, a herpes simplex, a HIV és a HPV fertőzés nem gyógyítható, csupán tünetileg kezelhető.
A fertőzöttek jó részének egyébként nincsenek tünetei. A szakmában ezért változott meg néhány éve a betegségcsoport elnevezése STD-ről (sexually transmitted diseases, szexuális úton terjedő betegségek) STI-re (sexually transmitted infections, szexuális úton terjedő fertőzések).
Mindez nem csak az európai országok sajátossága: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte naponta egymillióan fertőződnek meg nemi betegségekkel.
