A szülők nem dönthetik el, mikor kezdik el a felvilágosítást, mert eljön a pillanat, amikor az olvasás örömét épp csak hogy ízlelgető, óvodás vagy kisiskolás gyerek a figyelemfelkeltő óriási emojikon felbuzdulva boldogan kibetűzi az utak mentén, boltok falán, iskolák, óvodák szomszédságában leselkedő, ijesztő holdvilágarcát mutogató, megkerülhetetlen plakátot (a „fél” szóval kezdődik, mi mással?), és megkérdezi: mi az, hogy szexuális propaganda? A felnőttnek válaszolnia kell valamit, és a szó helyes értelmezése magában is szexuális (és politikai) propagandának számít

– írta a Facebookon Szabó T. Anna József Attila-díjas költő, két gyerek édesanyja a kormány nemzeti konzultációt hirdető, emojikkal támadó plakátjairól. Mint írja, a szülő „ha nevetni már nem bír ezen az egészen, kínjában hazudik vagy hallgat (a gyerek pedig érzi, és következésképpen szorong), vagy pedig olyan beszélgetésnek teszi ki a gyerekét, amit magától esze ágában sem lett volna ebben az életkorban kezdeményezni, és főleg azt nem akarta, hogy a testiséget bárki is a félelem vagy a politika kontextusába helyezze a gyermekek előtt. Azt pedig végképpen nem vágyja, hogy a gyerek rettegni kezdjen”.

Szabó T. Anna szerint „amikor a tévé, a hírek és az újságok, de még a házfalak és a gyerekműsorok is folyton kéretlenül tolják az arcunkba a válogatott, alaposan kicifrázott és felnagyított mumusokat, a felnőtt akkor is hibázik, ha elmondja az igazat, és akkor is, ha nem”, mindenesetre ilyenkor a család nyugalma felborul, a hatalom bekebelezi a lelkünk után a testünket is, utána pedig rögtön hangosan minket vádol azzal, hogy bántjuk a gyerekeket.”

A hatalmi helyzet, vagyis a bántalmazó kapcsolat természete ilyen, beszivárog minden pillanatunkba, állandó bűntudatot kelt, nem hagy sem lélegzethez jutni, sem elfordulni, nem hagy hallgatni és nem enged beszélni sem, bölcsőtől a sírig uralni akarja a gondolatainkat

– írja. „Pedig az emberek közt igenis létezik tapintat, gyöngédség, őszinteség, odaforduló figyelem és támogató türelem”, teszi hozzá, majd azzal zárja sorait, a jelen helyzet miatt szorongó gyerekből végül könnyen „gyanakvó és űzött, frusztrált és haragos, könnyen a másiknak ugrasztható felnőtt” lehet.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: