Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Háromszor annyiba kerül most szén, mint egy évvel korábban, amikor még Németországban, éppúgy mint a többi uniós államban arról volt szó, hogy kivonják a szenet az energiahordozók közül, mert túlságosan is szennyezi a környezetet. Aztán kirobbant az energiaválság, és Putyin megkezdte háborúját Ukrajnában, emiatt az Európai Unió szankciós listára helyezte az orosz szenet is. Az importtilalom most kezdődött el: Rotterdam kikötője ezentúl nem fogad orosz szénszállítmányokat. Csakhogy Németország, Hollandia, Olaszország, sőt Lengyelország számára is fontos volt az orosz szén, amely az uniós import 45%-át jelentette. Most ezt megpróbálják pótolni Dél-Afrikából, Ecuadorból és Kolumbiából. Jóval drágább ez a szén, magasabbak a szállítási költségek is. Németországban egy pluszprobléma is fennáll: alacsony a Rajna vízszintje. Ennek következtében a hajók csak egyharmadát szállíthatják a szokásos mennyiségnek, vagyis három hajó kell egy helyett, és ez lényegesen lassítja és drágítja a folyamatot.
A szén ideiglenes megoldás
A német kormány koalíciónak tagjai a Zöldek, akik a fenntartható fejlődés hívei és ellenzik a szén, az olaj és a földgáz felhasználását. Csakhogy az átállás hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogy azt elképzelték. Ezért a leállásra ítélt szénerőműveket tovább működtetik, hogy elkerüljék az áramszüneteket.
Legfeljebb 4-5 évről lehet szó, amíg a szenet használjuk még az erőművekben – mondják a német szakértők.
Olaf Scholz kancellár arról beszélt, hogy “realisták vagyunk. Ismerjük a lakosság és az ipar szükségleteit. Célunk a folyamatos energiaellátás.”
Ez nem lesz könnyű – mutatnak rá a szakértők, mert az energiaválság következtében verseny alakult ki a piacon: ki hol és mennyiért tud olyan energiahordozót szerezni, amely pótolja az uniós embargó miatt kitiltott orosz szenet.
