Mit tesznek a környezettel a talajba került mikroműanyagok és gyógyszerhatóanyagok? Magyar kutatók keresik a választ
Alaposan megvizsgálják a magyar kutatók, hogy hogyan károsítják a talajt a különféle szennyezőanyagok.
#talaj
„Az első és legfontosabb feladat a súlyos áfacsalások kiküszöbölése” – hogyan lehet újra kitalálni a magyar mezőgazdaságot?
„Régi segítőink, az időjárás, a talaj, a támogatás, a munkaerő cserben hagytak minket, elfogytak, kimerültek” – mondta a HVG-nek nyilatkozó szakértők egyike. Lépéskényszerben van a magyar agrárium, de milyen konkrét intézkedésekre lenne szükség most, amikor minden megváltozik? Minden tényező abba az irányba mutat, hogy az ágazat szereplői csak integrációk építésével maradhatnak talpon.
A hobbikertész dilemmája: újrahasznosítható-e a használt virágföld?
Nem kell feltétlenül kidobni az elhasználódott virágföldet, vannak esetek, amikor megmenthető az erejét vesztett közeg. Néhány dologra azonban érdemes figyelni.
zCast: Akiknek a méhecskéje a giliszta – miért ne bolygassuk a talajt?
Gyanús fehér foltok a barna szántókon, arasznyi mély porrétegbe vetett magok, vizes felszín alatt száraz talaj – csak néhány aggasztó jelenség azok közül, amik megmutatják, mennyire kizsigereltük a talajainkat. Állapotromlásuk már a termésmennyiségekre is kihat, de visszafordítható. A zCast hallgatóit Berend Ferenc agrármérnök, és Gribek Dániel agrárújságíró segítségével visszük a talajszelvények mélyére, ahol kiderül, mit tud a talajmegújító mezőgazdaság: miért jó, ha nem járja eke a szántót, ha növénymaradványok közé vetik a kukoricát, vagy mit kezd a giliszta a felszínen hagyott szalmaszállal? De hogy lesz a gazdáknak felszabadító élmény a no till?
Kertészeti mítoszok: tényleg hasznos kavicsréteget rakni a cserép aljára?
A gyökerek is lélegeznek, életfunkcióik megőrzéséhez nem telítődhet körülöttük minden nedvességgel. Hogyan tartsuk fenn az egyensúlyt?
Kerti mítoszrombolás: tényleg savanyítja a talajt a fenyőmulcs?
Miért kopik ki a gyepszőnyeg a fenyőink alól? Hogyan érdemes használni a fenyőtű mulcsot a kertben? És mire ügyeljünk a használatánál? Jó tanácsok hobbikertészeknek.
Budapest főtájépítésze ismét felszólalt a talajgyilkos sószórás ellen
A nátrium-kloridnál vannak jobb alternatívák, ha nem akarunk csúszkálni.
Régen kellett az országnak ennyire, hogy essen az eső novemberben: már apokaliptikus forgatókönyvvel is számol a vízügy
Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.
Mulcsozás: a lusta kertész titka az aszállyal dacoló, buja kerthez
Az extrém időjárás miatt ma csak maga ellen dolgozhat a kertész a kertjében, ha a megszokásokat követi. A hőségnapok száma ugyanis épp úgy növekszik, mint az aszályos időszak után a talajromboló viharos esők vagy a jégverések kockázata. A műgonddal kikapált ágyások, az ősszel akkurátusan összegereblyézett, majd növényi hulladékos zsákban elszállított lomb és nyesedékek ráadásul ezen csak rontanak, növelik ugyanis a vízhiányt és a talajeróziót. A kertben kifizetődőbb a lustaság – ha annak mulcsozás a neve.
Gombák ellen gombával a kertben? Tények és tévhitek a permetszer helyett használható talajoltóanyagokról
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer. A megelőzéséhez a kertben a talaj mélyére kell tekinteni, hiszen a növényi immunrendszer megerősítéséhez és a kórokozók kiszorításához kulcsfontosságúak az ágyásokban élő hasznos mikroorganizmusok. Ezt használják ki az egyre népszerűbb talajoltó készítmények, amelyek a permetszerek helyett vagy mellett biológiai növényvédelmet kínálnak – már ha tudjuk, miként használjuk azokat.
Már a giliszták is tele vannak mikroműanyaggal, és ez óriási bajt jelez
Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.
Így deríthetjük ki, hogy kimerült-e a talaj, javítanunk kell-e kertünk földjét
Nem túlzás azt feltételezni, hogy akinek kertje van, az év közben szeretné meglepni magát és családját egészséges, „íze van” zöldségekkel és zamatos gyümölcsökkel. Ennek egyik kulcsát sokan – nagyon helyesen – talajaink minőségében, a talaj-előkészítésben látják. Hogyan tesztelhetjük a kerti talajt egy egyszerű és okos alkalmazás segítségével, és mi a teendő, ha azt találjuk, hogy kimerült?
Az egész világ vizét megtisztíthatják azok a baktériumok, amiket most fedeztek fel a talajban
Amerikai kutatók olyan mikrobatörzset fedeztek fel, ami 21 méterrel a felszín alatti talajban él, és képes lebontani azokat az anyagokat, amelyek átjutottak a felszíni rétegen.
Jól jött, hogy kemény fagyok voltak, de esőből sokkal több kéne
Az esőre nagy szükség van, ugyanis az elmúlt hónapok csapadékösszege jócskán elmarad a sokéves átlagtól, a felső egy méteres talajrétegből 20–80 milliméter nedvesség hiányzik.
zCast: Kiszipolyozzuk a talajt, pedig mindennapi betevőnk múlik rajta
Mélyre ás a zCast már az év elején: az élelmet adó talajról szól az idei első adás. Mitől romlanak a talajok? Mi lesz így a mindennapi betevőnkkel? Mit lehet tenni a talajegészségért? Hogyan futott fel a regeneratív talajművelés, mi az a no till, és tényleg ez ment meg minket? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint a talaj-mikroorganizmusok magyar hangja, Víg Vitália talajökológus.
Ön öntene a kiskertbe mikrobamasszát? Pedig jobban tenné
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a komposztálás jelentőségét, pláne manapság, amikor a szaporodó kedvezőtlen hatások miatt komoly mértékben pusztul a talaj. Tudja, hogy érdemes komposztálni? Miből áll össze ez a mikrobamassza? Mi a különbség a vermikomposzt és a gilisztahumusz között? Komposztálási kisokossal állt elő az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a talaj világnapjára.
A szántás felhagyására biztatja a gazdákat az állateledeles óriásgyár
Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően. Míg az üzemi művelésű szójatáblában sekélyen senyvednek a szójagyökerek, a szántásmentes parcellán tenyésző árpa a gilisztacsatornákon a talaj mélyéből is szívhatja a tápanyagokat, és ennek megannyi házi kedvenc kutya és macska is örülhet világszerte.
Ha ilyen talajban termesztik a növényeket, nagyobbak lesznek és kevesebb vízre lesz szükségük
A Texasi Egyetem kutatói olyan „intelligens talajt” fejlesztettek ki, ami egyszerre oldja meg az élelmezés és a globális felmelegedés jelentette vízhiány problémáját.
Feltalálták az „elektronikus talajt”, és ez nagyszerűbb hír, mint elsőre gondolná
Svéd kutatók alacsony feszültségű elektromos árammal stimulálták az árpapalántákat 15 napig, az eredmény pedig igen biztató.
Bemutatták az év talaját, és a minisztériumban ki is állítják
A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett 2022 talaja.