Ma az iskolai tárgyak legnagyobb mumusa a matematika, pedig több frissen megjelent kötet is azt bizonyítja, hogy kifejezetten érdekes tudományról van szó, amely alakítja és meg is magyarázza a körülöttünk lévő világot. Az a jó hírünk van sokak számára, hogy egy matematikus gyakorlatilag feloldozza a matekvakságban szenvedőket, és azt álltja, nem kell mindenkinek matekzseninek lenni.
Tesztelés nélkül kell otthon ülnie tünetmentes diákoknak 10 napot, mert kiderült, hogy koronavírusos volt valaki, akivel együtt táboroztak. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint ez nem egyedi eset, hanem a járványügyi protokollból következő orvosi döntés. A probléma nem csak a diákokat, a tanárokat is érintheti. A kormány szerint a protokoll jó, azon nem kell változtatni.
Nehéz értelmet találni abban, amit a kormányzat arról mond, mennyire vált be járvány első hullámában a digitális oktatás az általános és középiskolákban. Ez azért is aggasztó, mert a most ideért második hullámban ezt jó lenne tudni. Egyelőre azonban még nincs távoktatás, sok iskolát elért a vírus, de az intézményeket az ezzel járó gondok kezelésében az állam magukra hagyta.
Az iskolakezdéstől várták a járvány második hullámát a szakemberek, az a rémálmukban sem szerepelt, hogy a gyerekek emelkedő esetszámok mellett látják viszont egymást. A kormány a helyzet kezelését rálőcsöli az egyre idegesebb helyi közösségekre.
Közel hat hónappal azután, hogy tavasszal bezártak az iskolák, szeptember 1-jén tantermi formában indult újra a közoktatás. Ugyanaz történik, ami tavasszal: az iskolák kissé magukra hagyva próbálják elérni, hogy megmutassák, komolyan veszik a kötelességüket.
A minisztérium szerint a fertőzöttek karanténban vannak és nem jelentenek senkire veszélyt.
A szülők biztosak szeretnének lenni abban, hogy nem ismétlődik meg a tavaszi iskolabezárás ,és hogy gyerekeink az iskolában normális keretek között tanulhatnak majd – hívja fel a figyelmet az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME).
A tanítási időszakban érvényes menetrend szerint járnak mostantól a BKK járatai.
Kihívás elé állíthatja a családokat a tanévkezdés a vírushelyzet miatt, de sok szülő örül, hogy elkezdődik az iskola, még akkor is, ha elég későn kaptak tájékoztatást az új szabályokról. A legtöbb táskában ott lesz a maszk és a kesztyű, abban azonban sokan kételkednek, hogy be lehet tartatni az óvintézkedéseket az intézményekben. A legnagyobb bizonytalanság egyértelműen a körül van, mi lesz az influenzaszezon idején. Szülőkkel beszélgettünk arról, milyen gondolatokkal indítják útnak a gyerekeiket a héten.
Kétségek közepette és a bizonytalanságok miatt kissé tanácstalanul vágnak bele a koronavírus-járvány fenyegette új tanévbe az iskolák. Van ugyan minisztériumi protokoll, de a régi, korszerűtlen épületekben működő iskolákban erősen kérdéses a megvalósíthatósága, ráadásul sokak szerint nem is elég konkrét. A bizonytalanságok ellenére azonban többek szerint fontos lenne normálisan elindítani a tanévet, és ha romlik a helyzet, legalább az alsóban elkerülni a teljes leállást.
Az emberierőforrás-miniszter szerint azonban a védekezésre is fel kell készülni.
Számos óvintézkedés bevezetésével indult az új tanév Németország több tartományában, de a virológusok szerint ez is kevés lesz a járvány második hulláma ellen, ezért a Merkel-kabinet már megkezdte a felkészülést arra az esetre is, hogyha újra be kell zárni az iskolákat.
Az Emmi szerint ebben az időszakban váltanak álláshelyet a pedagógusok.
Az infektológus főorvos közölte: nem az a fontos, hogy első vagy második hullám van-e, hanem az, hogy hány új eset van.
Gyermekenként 30-40 ezer forintból lehet iskolába küldeni a gyereket, de van, ahol ennél is többe kerül a tanévkezdés.
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, az ő részvételével a köznevelési munkacsoportnak nem volt még olyan ülése, amelyen megvitatták volna a lehetőségeket. Tovább erősíti a bizonytalanságot, hogy a tanév rendjéről szóló rendelet több hónapos csúszásban van.
Jóllehet az új koronavírus-járvány sokfelé beharangozott második hulláma még változtathat a dolgon, egyelőre kevés jele van annak, hogy ősszel nem a megszokott módon kezdődik majd az új tanév. Úgy tűnik viszont, hogy nem minden marad a régiben: van olyan iskola, ahol az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján azt fontolgatják, 1-1 hétre távoktatásba küldenek egyes évfolyamokat, a pedagógusok közül pedig többen is adnak majd fel számítógépen leckét. Persze vannak kétségek is, és nem csak amiatt, hogy mennyi tudás marad meg a fejekben az elmúlt hónapok után.
Még mindig nem tudni, hogy kinél kellene kérvényezni, hogy a gyereknek ne kelljen szeptemberben iskolába mennie, pedig január 15-e a határidő.
Miért cinikus a köznevelési államtitkár kijelentése a tanárhiányról? Mely tantárgyaknál a legégetőbbek a problémák? Miért várható, hogy tovább romlik majd a helyzet? A válaszokat Gergely Márton és Balla István oktatási szakújságíró adja meg. Videós elemzés a hvg.hu szerkesztőségéből.
A tanulók az udvarra sem mehetnek ki játszani, csak áthaladni lehet rajta, azt is csak tanári felügyelettel.
