„Mi próbálunk bizakodóak lenni, nem félni, és a gyereket sem terheljük ezzel a kérdéssel. Próbálunk inkább a higiéniás kérdésekre rámenni, azokat erősítjük (kézmosás, fertőtlenítés, ilyesmik), de nem szeretnénk, ha félne, elég, ha mi agyonaggódjuk magunkat. Annyi változást eszközölünk, hogy most inkább nem hagyjuk bent a napköziben, ebéd után hazajön, és itthon fejezi be a házi feladatokat, talán így csökkenthető a kontaktusszám” – válaszolja Anna, egy általános iskolás gyerek édesanyja arra a kérdésre, fél-e a gyermekét a jelenlegi helyzetben iskolába engedni.

A legtöbb szülő némileg tart a helyzettől, de várja az offline oktatást, javarészt azért, mert úgy látja: az iskola keretet, rendszert adott a gyerekeknek, a karanténban hiányzott nekik a közösség és a kapcsolattartás, és persze nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a digitális oktatás sok szülőre óriási terhet rakott.

AFP / Mint Images

Egy 13 éves fiú édesapja, Attila egy másik szempontból közelíti meg a helyzetet: „Drukkolhatnék annak is, hogy az oktatáspolitika levonja a tanulságokat, és beépítse a tapasztalatokat, de ez úgyis esélytelen. Nekünk a karantén remek volt, persze ehhez kell, hogy amúgy is itthonról dolgozzak, és a gyerek is már 13, nem kell állandóan foglalkoztatni meg kézből etetni. De így visszakaptam a seregtől, sokat lehettünk együtt, a végére megtanulta beosztani az idejét, és heti egy szabadnapot kigazdálkodott játékra, kirándulásra.

Ebből is látszik, mennyire csekély az iskola hatékonysága

– magyarázza a szülő.

Petra, akinek harmadikos gyereke van, szintén azért aggódik leginkább, hogy egy esetleges újrazárás esetén mi derül majd ki: hogy fejlődtek a tanárok az online oktatás terén, vagy megint csak kiadják a feladatot, és azt a szülő által javított formában várják majd vissza.

Olvasónk, Éva egészen más állásponton van, mint a fentebb említett szülők: félti a gyereket, és a családtagokat, akiknek az iskolából hazahozva esetleg továbbadja a vírust. A szülő azt írta, úgy látja, az iskolák egyáltalán nincsenek felkészülve a helyzetre, de ezen nem csodálkozik, mert szerinte, „a protokoll, amit kaptak, nevetséges, átgondolatlan, és semmiféle valódi segítséget nem kapnak az óvintézkedések betartásához. Minimum lehetővé kellene tenni, hogy aki meg tudja oldani, az tartsa otthon a gyerekét, és ehhez biztosítani kellene a feltételeket, hogy ebben az esetben otthonról is tanulhasson.

Egyszerűen érthetetlen, hogy ha a márciusi fertőzöttszámmal bezárták az iskolákat, most hogyan, miért lenne biztonságos?

– mondja, de mivel nem szeretné, hogy a gyereke lemaradjon a társaihoz képest, ezért kénytelen iskolába engedni, az ellentmondásos hírek miatt azonban olyan érzése van, "mintha háborúba engedné”.  

Diákok a XI. Nemzeti Tanévnyitón a Kecskeméti Református Általános Iskolában 2020. augusztus 30-án

MTI / Mónus Márton

Speciális tanévnyitó, korlátozott belépés

Ahogy Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón emlékeztetett: az Emmi nem tiltotta ugyan meg a tanévnyitók megtartását, de nem is javasolja azokat. A legtöbb helyen speciálisan tartják a tanévnyitót is, több szülő arról számolt be, az iskolarádión vagy a tévén, a teremben ülve hallgathatják, nézhetik majd az igazgatói beszédet a gyerekek, és/vagy csak az elsősök és nyolcadikosok vehetnek részt rajta. Az egyik olvasónk gyermekének iskolájában „rendes” tanévnyitó lesz ugyan, de mindenkit arra kértek, hogy viseljen maszkot, és tartson másfél méteres távolságot – ami az udvarukon egyébként könnyen megoldható.

Számos fővárosi és vidéki iskola tájékoztatta a szülőket arról, hogy a jelenlegi helyzetben csak a gyerekek mehetnek be az intézménybe: a szülők az udvarig, a kapuig vagy a portáig mehetnek reggelente, délután pedig szintén ott vehetik fel a gyerekeiket, a délutáni különórákon, foglalkozásokon részt vevő gyerekeket szintén a kapun kívül lehet megvárni – természetesen vannak iskolák, amelyek nem korlátozzák a szülők belépését, de ott általában maszkviselést és kézfertőtlenítést kérnek.

A szaktantermi rendszer is változik, több szülő is arról beszélt, hogy felső tagozatban a szokásos termek közötti vándorlás minimális lesz, csak a testnevelés-, illetve az informatikaórát tartják másik teremben, illetve van, ahol elcsúsztatott szünetekkel próbálják majd elérni, hogy egyszerre sok gyerek ne mászkáljon a folyosókon.

Diákok a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án

MTI / Krizsán Csaba

Maszk lesz a táskában

A szülőknél rákérdeztünk arra is, kaptak-e valamilyen ajánlást arra vonatkozóan, hogy kell-e a gyerekeknek maszkot, kézfertőtlenítőt magukkal vinniük az iskolába. A szülők többsége arra panaszkodott, hogy későn jöttek az információk, de azért igyekeznek alkalmazkodni az új szabályokhoz.

A tömegközlekedés kérdése megosztja a szülőket, bár a mérleg nyelve inkább afelé billen, hogy elkerüljék a vonatozást, buszozást. „Szerencsés helyzetben vagyunk, mert gyalog 10-12 percre lakunk a sulitól. A szülőtársak elég vegyesen állnak a témához, van olyan is, aki nem engedi tömegközlekedni a gyerekeket, inkább 40 perccel hamarabb indulnak, és gyalogolnak” – írja Gabriella, és levele sok más véleményre rímel. A legtöbben azt írják, igyekeznek megoldani, hogy autóval hozzák-vigyék a gyereket, de ha nem sikerül, nem ódzkodnak a tömegközlekedéstől sem.

Változó, hogy az iskolák milyen intézkedéseket vezettek be az elmúlt hetekben: az egyik szülő azt írja, a gyerek termét felszerelték egy légtisztításra is alkalmas légkondival, ez fejenként azonnali 10 ezer forint pluszpénzbe került, az osztálypénzes kasszát pedig szinte lenullázta, több szülő viszont arról írt, hogy az iskolájuk kevéssé felkészült: sokan arról kaptak levelet, hogy mindent igyekeznek megtenni a gyerekek és a pedagógusok egészségéért, de a fertőtlenítő takarításon kívül sok részletről nem esett szó.

MTI / Koszticsák Szilárd

Abban szinte minden szülő egyetért, hogy szinte lehetetlen betartatni azokat a javaslatokat, amelyeket az Emmi fogalmazott meg, majd küldött ki az intézményvezetőknek. Ebben főleg arról volt szó, hogy a tanulókat lehetőség szerint lazábban kell elhelyezni a termekben, a közösségi terekben pedig egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság.

„Az iskola nem tud felkészülni erre, mert nincs hely a távolságtartásra, egy gimnáziumban eleve maximális létszámok vannak, a vírus terjedni fog, és onnan tovább a családokba. Nem múlik a menzán meg evőeszközön, egyszerűen együtt mozog ezer gyerek, ez még egy könyvhétnél is helyből rizikósabb, noha alkoholt nem fogyasztanak” – fogalmaz gúnyosan Attila, de mások is azt írják: zsúfolt termeik vannak az iskoláikban, ezekben pedig szerintük esélytelen a távolságtartás.

Az általunk megkérdezett szülők maszkot és kézfertőtlenítőt egyértelműen csomagolnak a gyerekeknek, ezentúl több iskola is kért fertőtlenítőkendőt, amellyel a gyerekek szükség esetén áttörölhetik a felszereléseiket napközben, és több szülő is hozzáteszi: erőforrás híján nem várják el, hogy a szünetekben takarítónő intézze a fertőtlenítést, úgy vélik, a padokat, a kilincseket gond nélkül áttörölhetik a gyerekek is.  

MTI / Balázs Attila

Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF új ajánlása szerint a 12 évnél idősebb gyerekeknek is maszkot kellene viselniük a járvány ellen, úgy, ahogy a felnőtteknek, különösen abban az esetben, ha környezetükben nem biztosítható az egyméteres távolság az emberek között, és nagy a fertőzésveszély.

A szülők tanácstalanok a maszkviselést illetően: a legtöbb iskolában a felső tagozatosokat kérték arra, hogy a folyosókon és a közösségi terekben hordják. Márton, akinek gyerekei egy fővárosi általános iskolába járnak, lapunknak elmondta: kissé homályosnak tartja az instrukciókat. „Nálunk kimondták, hogy az épületen belül a létszám miatt nem tudják tartani a biztonságos távolságot, ezért ajánlott, de nem kötelező a maszk. Csak hát, pontosan tudjuk, hogy egy közösség belső dinamikája hogy működik, és lehet, hogy ami nem kötelező, kimondatlanul mégiscsak szépen elvárássá válik” – magyarázza.

Egy olvasónk 12 éven felüli gyereke az osztályteremben is viselni fogja a maszkot, amelyet szerinte egyértelműen kötelezővé kellene tenni minden hat évnél idősebbnek, aki zárt térben tartózkodik – osztályteremben is. A szülő egyébként megpróbál a testnevelés alól is felmentést kérni a gyerekének, mert úgy véli, a tornaórákon, az öltözőkben lehetetlen, hogy a különböző osztályok ne keveredjenek.

MTI / Mónus Márton

És ha a gyerek elköhinti magát

Minden iskolavezetés felhívta a szülők figyelmét arra, hogy csak teljesen egészséges gyereket küldjön iskolába. Egy észak-magyarországi kisvárosban például készítettek egy nyilatkozatszerűséget, amelyben a szülőknek nyilatkozniuk kell arról heti rendszerességgel, hogy a gyerekük nem került kapcsolatba fertőzöttel, és betegen nem viszi be az iskolába. Ez azonban nem minden esetben tud működni, az influenza miatt totális szürkezóna a szülők számára a kérdés. Sok helyen érintés nélküli lázmérővel ellenőrzik a tanárok az iskolába érkezők hőmérsékletét, láz esetén pedig azonnal értesítik a szülőt.

„A kérés, hogy csak egészséges gyerek menjen a suliba, betarthatatlan, hiszen kb. októbertől márciusig állandóan taknyosak stb. Eddig csak láz, csúnya köhögés és hányás-fosás miatt kellett otthon maradni, most ki tudja, mi lesz, de a fél osztály hiányozni fog, ha szó szerint vesszük. És persze, ha elköhinti magát a gyerek, majd mindenki riadót fúj, hogy korona” – panaszolja az egyik szülő, egy másik pedig úgy fogalmazott lapunknak:

a kérés teljes tökönlövés.

Hogy fogják megállapítani? Józsika tüsszent kettőt, és kiürítik az iskolát? Találnak egy fertőzöttet, és másnaptól digitális oktatás van? Látni kell, hogy azért itt lesznek helyzetek. Lesznek influenzás gyerekek ősszel. Amikor nem volt koronavírus, már akkor is problémás volt a dolog: még csak tüsszög a gyerek, most még beviszem. Már köhög is – most már ne vigyem? Régen is egy neuralgikus pont volt eldönteni, hogy oké, most már egyértelműen beteg, de innentől kezdve teljes káosz lesz.”

Első osztályos diákok és tanítónénijük az osztálytermük előtt a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitója után

MTI / Krizsán Csaba

Ildikó úgy véli, „az őszi szellők okozta megfázásokig lesz suli, mert ha már az osztály fele hiányzik, hiszen az első tüsszögésre – jogosan – otthon kell tartani, akkor már jobban megéri a csökevényes digitális oktatás, mert legalább mindenki azonosan lassú ütemben tud haladni.”