A világszerte őszintén tisztelt XIV. dalai láma szerint reinkarnált utódja akár nő, sőt több ember is lehet. Ahogy a múltban többször geopolitikai jelentőséggel bírt az utód kiválasztása, most is.
Komoly feszültséget teremthet Kína, India és Banglades között az a vízerőmű, amelynek az építését hamarosan megkezdi Kína. Peking ugyanakkor állítja, nem fog visszaélni a helyzetével.
A tibeti buddhizmus jövője a tét a dalai láma utódjának kiválasztása körüli harcban. Kína maga döntene, hogy legalizálja Tibet 75 évvel ezelőtti megszállását, s az ügyből presztízskérdést csinál Peking.
1935. július 6-án született Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma, akinek tanításai a tibeti buddhizmus mély filozófiai hagyományát a meditáció és a modern pszichológia gyakorlati alkalmazásaival ötvözik. Hogyan lett a Tibetből 23 évesen menekülni kényszerülő buddhista szerzetes az évtizedek során a glóbusz egyik legnagyobb tanítójává? Születésnapi cikkünk a dalai láma néhány filozófiai és pszichológiai, meditációs nézetét tekinti át.
Évtizedekig tartó vándorútján India északi csücskében, a Kis-Tibetként is emlegetett Ladakban írta egyik főművét, a tibeti-angol szótárt Kőrösi Csoma Sándor. Zangla akkori királya adott neki szállást palotája egyik kis szobájában, amely romjaiból a Csoma Szobája Alapítvány kezdeményezése nyomán épült újjá. A projekt egyik résztvevője Fehér Anna, aki mesébe illő módon találkozott Zangla hercegével, Stanzin Namgaillal. Tavaly összeházasodtak, így lett hercegné. A kis zanglai királyság India függetlenné válása óta hivatalosan már nem létezik, de a helyiek tisztelik a történelmi családot, így annak továbbra is vannak “uralkodói teendői”. Szeretettel Indiából sorozatunk szerzője Dardzsilingban, a Kőrösi Csoma Sándor sírjánál tartott megemlékezésen találkozott Fehér Annával.
A tibeti buddhizmus spirituális vezetőjének új könyve elmélyítheti a konfliktust Kínával.
Több európai múzeumban és kulturális intézményben is átírják vagy mellőzik a kiállított tárgyak származásának helymegjelölését, ha tibeti műkincset tesznek közzé. A tibeti jogvédők tiltakoznak, tüntetéseket szerveznek, de csak kisebb engedményeket sikerült elérni az Európában egyre erősebb kínai lobbival szemben.
Kínai mérnökök a Tibeti-fennsíkon végeztek méréseket, és kiderült, van egy 2800 km hosszú öv, amiben óriási mennyiségű lítium rejtőzik.
A kedd reggeli földrengés több mint 1000 otthonban tett kárt.
A károk is jelentősek, a régióban az áram- és vízellátás is szünetel.
India és Banglades is aggódik az óriásberuházás miatt.
Ázsia víztornyának is nevezik a világ legnagyobb és legmagasabb fennsíkját, a Tibeti-fennsíkot. Az éghajlatváltozás ezt a területet sem kímélte, s míg máshol fokozódó vízhiánnyal kell szembenézni, itt épp ellenkező a helyzet, és az egyre több víz okoz problémát.
Különösel ritka felfedezést tett az a kínai tudós, aki társaival egy zseblámpával világított be fák közé Tibetben: az egyik törzsre ugyanis egy nagyon ritka kígyófaj egyik példánya mászott fel épp.
Párizsban még egy óriási transzparenst is sikerült kitenni egy felüljáróra.
A rendőröknek kellett szétválasztaniuk őket.
Addig tologatták a tüntetéseket, hogy a kínai elnök maximum akkor láthatta volna őket, ha sétára indul Budapesten.
De csak a Deák térre kaptak engedélyt, a karmelita elé nem.
Az ő munkássága volt a legnagyobb teljesítmény, amit a magyar szellem a világ nyelvtudományának adott. Új ágat nyitott a nyelvtudományba, bevitte a világ köztudatába a tibeti nyelvet és kultúrát. Ez a húsz nyelven tudó nyelvzseni volt a magyar tudomány legeltökéltebb aszkétája. A legborzalmasabb körülményeket is vállalta és kibírta. Nem volt nála tudatosabb, eltökéltebb tudós. Magánélete nem, kizárólag tudományos élete volt. Minden erőfeszítése az életcélját, a magyar őshaza és ősnyelv megtalálását célozta. Mindkettőt rossz helyen kereste. Élete kudarca a tudomány dicsősége. 1784. április 4-én, 240 éve keresztelték meg.
A kínai mérnököknek több problémát is le kellett küzdeniük, hogy létre tudják hozni a legújabb tibeti szélfarmot. Sikerült, a világrekorder létesítmény már üzemel.
