50 millió háztartást láthat el árammal: a világ legnagyobb vízerőművét építi meg Kína Tibetben

Komoly feszültséget teremthet Kína, India és Banglades között az a vízerőmű, amelynek az építését hamarosan megkezdi Kína. Peking ugyanakkor állítja, nem fog visszaélni a helyzetével.

  • HVG HVG
50 millió háztartást láthat el árammal: a világ legnagyobb vízerőművét építi meg Kína Tibetben

A világ legnagyobb vízerőműgátját építené meg Kína a tibeti Jarlung Cangpo folyón – számolt be róla a South China Morning Post. A lap szerint az alapkőletételre július 19-én került sor a délkelet-tibeti Nyingcsi városában, az indiai határ közelében.

Ha elkészül a projekt, akkor a világ legnagyobb vízerőműve jöhet létre a folyón: a tervezett éves villamosenergia-termelés 300 milliárd kWh lesz. Ez körülbelül háromszorosa annak, amit a Hupej tartományban lévő Három-szurdok-gát termel.

A Jarlung Cangpo a Tibeti-fennsíkon ered, és átfolyik Indiába és Bangladesbe is. Emiatt mindkét ország aggódik, attól tartanak ugyanis, hogy a gát felépítése megzavarhatja a vízellátást és a mezőgazdaságot, valamint más környezeti zavarokat is okozhat. Kína ugyanakkor állítja, átfogó tudományos vizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy a folyó ne befolyásolja sem a vízellátást, sem a gát utáni szakaszok ökológiáját. Emellett Peking megígérte, hogy a gátat nem használja majd politikai nyomásgyakorlásra.

China Just Approved The Largest Dam Ever-Here’s Why It’s a Big Deal

China has embarked on its most ambitious hydropower project yet-the Yarlung Tsangpo Dam. Built in the dramatic Great Bend of the Yarlung Tsangpo River in Tibet, this record-breaking dam aims to generate 300 billion kilowatt-hours of electricity annually, three times more than the iconic Three Gorges Dam.

A két ország azonban aggódik, mert egy esetleges konfliktus esetén Kína a vízszint mesterséges szabályozásával áradásokat és aszályokat idézhet elő. Környezetvédők szerint az ökológiai sokszínűség sérülni fog, a közösségek elvándorolhatnak a térségből, a gát pedig megzavarhatja a Himalája kényes környezeti egyensúlyát.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a folyó átfolyik India Arunácsal Prades államán is, amelyet Kína Dél-Tibet részének tekint. Ez komoly határvitákat szül, a folyó ilyetén szabályozása pedig tovább növelheti a feszültséget a térségben.

Peking eredetileg még a 14. ötéves terv részeként jelentette be a gát megépítését, ami végül 2024-ben kapott engedélyt. Az építkezés állítólag 167 milliárd dollárt, vagyis 57 239 milliárd forintot emészt majd fel. Az elsődleges cél az elektromos áram exportja lesz, bár várhatóan kielégíti majd a tibeti igényeket is. Az erőmű által megtermelt villamos energia 50 millió háztartás energiaellátását fedheti le.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

A nyitókép illusztráció.