„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam" – írta 1940-ben a kormányzó egy olyan levélben, amelyet azért közölt újra a főrabbi, mert Lázár János szerint Horthy „kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona" volt.
Magyarország ezer éve a Nyugatot választotta, s ez a Szent István-i elhatározás minden nehézség dacára jó döntésnek bizonyult. A kormánypártok politikusai azonban felélesztik azt a zsákutcába vezető gondolkodást, amelynek szimbolikus alakja az István ellen lázadó Koppány.
A feltételezések szerint a globális éghajlatváltozás vezethetett oda, hogy nagyjából 930 ezer évvel ezelőtt a genetikai sokféleség szempontjából kritikusan alacsony szintre csökkent az ősi ember egyedszáma.
A hatalomra jutott kommunisták a kommunizmus tényleges megvalósítására csak Ázsiában: Kínában, Kambodzsában és Észak-Koreában tettek kísérletet. Az első és legnagyobb szabású kísérlet Kínában zajlott le, és a világtörténelem egyik legnagyobb éhínségébe torkollott, amelybe legkevesebb húsz, de lehet, hogy ötvenmillió ember halt bele három év alatt. Miközben erről az iszonyatos katasztrófáról mindenki tudott a (viszonylag) szabad világban, Magyarországon azt írták a lapok, hogy Kína végérvényesen leküzdötte az éhínséget. Mao Ce-tung 65 évvel ezelőtt, 1958. augusztus 30-án hirdette meg a „hármas vörös zászló” programját: „nagy ugrás előre”, „szocialista építés”, „népi kommunák”.
„Az emberek nagy többsége nem kíváncsi a valós történelemre, sokkal vonzóbb a mesékben, mítoszokban, különböző hibáztatásokban élni. Ez utóbbinak ráadásul erős hagyománya van a történelmünkben” – vallja Ritter György történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, aki az év elején védte meg a magyarországi németekről szóló doktori disszertációját. Szülőfalujában, Solymáron beszélgettünk.
Úgy gondolja, történelmi igazság nem létezik, mindig a különböző olvasatok versenyeznek egymással.
Egyebek közt meteorológiai mérőállomást rendezett be Gustave Eiffel az általa tervezett párizsi torony tetején – mesélte budapesti látogatásakor egyik ükunokája, Myriam Larnaudie-Eiffel, aki a decemberi centenárium alkalmából felkeresi azokat az országokat, amelyekben az építőmérnök alkotott.
Thornwell Jacobs az ókori Egyiptom tanulmányozása közben találta ki, hogy létre kellene hozni egy időkapszulát, amolyan pillanatképként az emberiség aktuális helyzetéről. Később az időkapszula kifejezést is ő találta ki.
Az új orosz 11.-es történelemkönyv szerint, amelyet Putyin tanácsadója írt, 56-ban a Szovjetunió segített a magyar hatóságoknak a nyugati titkosszolgálatok által katalizált tiltakozás elfojtásában.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten azt mutatjuk be, hogyan tudott győzni az erkölcs a történelem legsötétebb korszakában is.
Nagy múltú építészdinasztia sarja volt, aki a vagyon gyarapításával már nemigen törődött, saját bevallása szerint is megvetette az embereket, a lapok pedig szinte versengtek abban, ki tud csúnyábbat írni róla. Ám amikor nyilvánosságra került a végrendelete, minden megváltozott.
Mi köze Szent Imrének a XI. kerülethez? Hogy kerül egy titkos kis zöld zug a főút mellé? Feneketlen-e a Feneketlen-tó? Hova lett a Budai borvidék? Újbudán sétáltunk egyet.
Az ókortól tekinti át az orvoslás történetét a Szenvedő nők című kötet, abból a szemszögből, hogyan kezelték a nők betegségeit az egyes korok gyógyítói. A szerző azt kéri az orvostársadalomtól, hogy ismerjék el, értékeljék és legitimizálják a nők fájdalmát.
Egy 12-13 éves gyermekhez tartozhat az a kelet-kínai régióban talált állkapocscsont, melynek alapos vizsgálata után több kérdés is felmerült.
55 évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én 0 órakor kétszázezres haderő vonult be Csehszlovákiába, amely azután félmilliósra nőtt. A katonák 2%-át Magyarország adta. 1938 után ismét magyar katonák szállták meg a Felvidéket. Csehszlovákia után Magyarország kerül sorra – ezt mondta Walter Ulbricht, a kommunista Németország führere 1968 júliusában, amikor a szovjet blokk pártvezetői összegyűltek Varsóban, hogy figyelmeztető levelet küldjenek Prágába. Két héttel később Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja is odavetette a vonakodó Kádárnak: „Azért félnek a magyarok, mert tudja Kádár, hogy ők kerülnek sorra.”
A kérdés most nem aktuális, de hasonlóan nem sejtették bő fél évszázada a nyugatnémetek, hogyan talál magának helyet a társadalomban az eredetileg két évre kölcsönzött vendégmunkássereg után a második vagy harmadik generáció.
Vajon nem tudták vagy nem akarták megcsinálni az atombombát a kiváló német magfizikusok? Ez talán sosem derül ki, de ma már tudni lehet, hogy az Oppenheimer-film szereplői versenytárs nélkül jutottak el a hirosimai bombához.
A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.
Nem David Pressman az első amerikai nagykövet, akit azzal vádoltak, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe. Ugyanezt megkapta három évtizeddel korábbi, a rendszerváltás idején működő elődje, a szokatlanul aktív – csokornyakkendőjéről elhíresült – Mark Palmer is. A diplomata egykori tevékenységéről a minap új, meglepő dokumentum került elő.
Szeptembertől ebből a könyvből tanulnak majd a 17-18 éves orosz középiskolások.
