Kéthly Anna életútjának elfogulatlan, ha úgy tetszik, végre „politikafüggetlen” történeti feldolgozása mindmáig váratott magára. Ez tehát egy hiánypótló könyv.
Eszközként szolgálhatott az ősi emberfélének az a kőgömb, melyet a legfrissebb kutatások szerint ő maga munkált meg. Hogy pontosan mire használta, az rejtély.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten belemerülünk a spiritualitásba, megismerünk egy újabb meghurcolt pedagógust a "vasalódeszkás tanár" tankerületéből és utánajárunk a magyar történelemnek - a szomszédos országok tankönyveiben.
Mindig kifogástalanul öltözködött, ő volt az első, aki szakított a szakmájára jellemző díszes vörös, illetve fekete ruházattal, és helyette többnyire frakkot, cilindert és glaszékesztyűt viselt. A hóhérok iránti borzongató kíváncsiság hírességgé tette, ám ő inkább kerülni igyekezett a rivaldafényt, különösen a győri csoda után, amikor megesett vele az a csúfság, hogy az általa felakasztott rablógyilkos, miután levették a bitófáról, egyszer csak feltámadt. Felkavaró, olykor az ítéletvégrehajtás technikai részleteibe is belebonyolódó portrénk következik.
1883. október 5-én, 140 évvel ezelőtt indult el első Párizs és Konstantinápoly közti útjára a mobil luxushotel, amely fejedelmi körülmények között tartotta és táplálta a királyokat, hercegeket, grófokat, milliárdosokat, sztárokat, politikusokat, nagystílű bűnözőket és kémeket, amíg átszáguldott velük, korábban ismeretlen sebességgel Európán. Az Orient Expressz átlényegítette a vasúti közlekedést Európában, ahol addig még hálókocsit is alig láttak. Volt kommunista ellenpontja is: a Bukarestből Budapesten át Kelet-Berlinbe tartó, éppoly olcsó, mint amilyen lepusztult Balt-Orient Expressz.
Hogyan lett szélsőjobboldali üdvöske a szélsőjobbot magától távol tartó kormányzóból? Mi igaz abból, hogy Horthy Miklóst külföldi erők segítették hatalomra, mi szükség volt a fehérterrorra? Horthy-korszakról vagy Horthy-rendszerről beszélünk és kinek az érdeme a konszolidáció? Elkerülhette-e volna a háborúba lépést? És miért nem állíttatta le a zsidók deportálását? Közéleti podcastunkban történészi választ adtunk mindenre.
Nem járt mind a 14 nyolcezres hegy csúcsán Reinhold Messner, teljesítményét törölték a Guinness Rekordok Könyvéből, és helyette az amerikai Ed Viesturst ismernék el csúcstartónak – robbant a „bomba” a héten. Ezzel vajon megbukott Messner, a hegymászólegenda? Kevesebbet ér a teljesítménye? Ezekre adunk választ.
Csepelnek az elmúlt pár évben ígértek fűt-fát: óriási, modern, új közparkot, új hidat, új jövőt – ezekből megfenekleni látszik minden. A bizonytalan holnap mellett első látásra a kerület jelene is kopárnak tűnik, pedig, ha megkapargatjuk a felszínt, már most kincseket találunk, és nem is csak a legendás, időutazással felérő Csepel Műveket. De azért persze leginkább a Csepel Műveket.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten utánajárunk a líbiai katasztrófa hátterének, folytatjuk az akksigyári balesetek felgöngyölítését és megvizsgáljuk az új töri- és magyarérettségi vérző sebeit.
Egy bajor család alapozta meg a „magyaros vendéglátás” világhírét. A 140 évvel ezelőtt, 1883. szeptember 23-án született Gundel Károly adaptálta a magyar konyhát az európai gasztronómiához. Arra született, hogy híres apja árnyékában éljen, de a hírneve túlnőtt még az apjáén is. Sohasem főzött, de híres ételek hosszú sorát ihlette és alkotta meg. Az ő szakácskönyveiből ismeri a világ a magyar konyhát. A páratlanul népes család élete tele volt sikerekkel és tragédiákkal. Magyar és világhírességek tömegei kötődtek a Gundelekhez és vendéglőikhez.
A századfordulós korszak jellegzetes pesti figurája volt, magát a haza vándor lantosának nevezve járta az országot, ahol csődület volt, ő menten ott termett kifent, szénfekete bajszával, pörge darutollas kalpagjával, zsinóros magyar ruhájával és pár picula reményében szavalta rendületlenül az olykor tényleg kacagtató „megrovásos kalandjait”.
Korábban nem jártam Soroksáron, a Molnár-sziget létezése pedig teljesen kimaradt. Pedig érdemes autóba vagy HÉV-re pattanni és eltölteni egy napot Budapest legfiatalabb kerületében, Soroksáron. Szeptemberben több új kiállítás is nyílik a helyi galériában és a Helytörténeti Gyűjteményben, a Molnár-sziget pedig tökéletes helyszín arra, hogy az ember kikapcsoljon a hétköznapi robotból.
Ötven év után ítélték el most jogerősen azokat a katonatiszteket, akik az 1973-as chilei puccs első napjaiban brutálisan megkínozták és megölték Víctor Jara baloldali énekest. Jara protest songos folkdalai világszerte hatással voltak rockzenészekre is.
A magyar őshaza szinte biztosan nem köthető – a köztudatból eddig amúgy szinte teljesen hiányzó – Dzsungáriához, de ezen a ma Kínához tartozó területen egykor élhettek olyan törzsek, amelyek kapcsolatba kerülhettek a magyarok elődeivel.
Amíg A pozsonyi csatán, meg az Aranybullán leginkább csak – vérmérséklet függvényében – kacagni, illetve bosszankodni lehet, addig a Lovakon nyergekben, illetve a nem rég bemutatott Árpádok felemelkedése című filmek segítségével közelebb juthatunk a IX.–X. századi magyarság megértéséhez.