Amíg A pozsonyi csatán, meg az Aranybullán leginkább csak – vérmérséklet függvényében – kacagni, illetve bosszankodni lehet, addig a Lovakon nyergekben, illetve a nem rég bemutatott Árpádok felemelkedése című filmek segítségével közelebb juthatunk a IX.–X. századi magyarság megértéséhez.
Ukrajna geostratégiai játszma helyszíne a nagyhatalmak sakktábláján, s a miérthez érdemes rápillantani a térképre – bizonygatja Tim Marshall, a témát körbejáró A földrajz fogságában című könyv brit szerzője.
Nem úgy jött, mint ahogy nagy visszhangot keltve most kivonul Magyarországról (is) „a Soros”. A civil szervezetek mentsváraként emlegetett alapítvány 1984-ben az MTA-val kötött kényszerházassággal kísértette meg a lehetetlent.
Részt vett több Habsburg-ellenes összeesküvésben, a szabadságharc után börtönbüntetést is szenvedett, Kossuth mégis meg volt győződve róla, hogy az osztrákok besúgója volt. Thaisz Elek neve rendőrkapitányként összeforrt a Budapestet a korszakban keresztül kasul behálózó korrupcióval, a főkapitányság prostitúcióval foglalkozó ügyosztályát jóformán arra tartotta, hogy védelmi pénzt szedjen a bordélyoktól, de tehette, mivel a koronázás alkalmával megmentette Ferenc Józsefet a megszégyenüléstől és ezért sokáig érinthetetlennek bizonyult.
Bár a miniszter szerint a kormányzó megítélése objektívebb lesz az idő múlásával, úgy tűnik, az utóbbi 30 évet ebbe nem számolja bele.
„Szemétdomb, szemétdomb az utca oldalán. A sok szemét ott hever az új kor hajnalán" – énekelte Illés Lajos a hetvenes évek elején az átalakuló Práter utca közepén. A Józsefváros egyik sugárútja azonban jóval több, mint szemétdomb: tanúja volt annak, ahogy felépül a város, ahogy igazi világvárossá érik, és ahogy lakói harcolnak érte.
„Levágod kopaszra a hajad, vagy az állam vág le téged!” Képzeljék el, ha egy szép napon erre az ukázra ébrednének. Az oroszok számára 325 évvel ezelőtt, 1698. szeptember 5-én egy ilyen nap jött el. Akkor vezette be a hírhedt reformdiktátor, Nagy Péter cár a szakálladót. Nyugat-Európával ellentétben az akkori Oroszországban egyáltalán nem volt bevett tevékenység a borotválkozás. Csupasz képpel járni, mint a nők és a gyerekek - ez nagyjából olyan volt, mint nekünk a tarra nyírt koponya. Némely különc úgy jár, de normális férfi, aki nem keresi a feltűnést, nem jár úgy.
„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam" – írta 1940-ben a kormányzó egy olyan levélben, amelyet azért közölt újra a főrabbi, mert Lázár János szerint Horthy „kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona" volt.
Magyarország ezer éve a Nyugatot választotta, s ez a Szent István-i elhatározás minden nehézség dacára jó döntésnek bizonyult. A kormánypártok politikusai azonban felélesztik azt a zsákutcába vezető gondolkodást, amelynek szimbolikus alakja az István ellen lázadó Koppány.
A feltételezések szerint a globális éghajlatváltozás vezethetett oda, hogy nagyjából 930 ezer évvel ezelőtt a genetikai sokféleség szempontjából kritikusan alacsony szintre csökkent az ősi ember egyedszáma.
A hatalomra jutott kommunisták a kommunizmus tényleges megvalósítására csak Ázsiában: Kínában, Kambodzsában és Észak-Koreában tettek kísérletet. Az első és legnagyobb szabású kísérlet Kínában zajlott le, és a világtörténelem egyik legnagyobb éhínségébe torkollott, amelybe legkevesebb húsz, de lehet, hogy ötvenmillió ember halt bele három év alatt. Miközben erről az iszonyatos katasztrófáról mindenki tudott a (viszonylag) szabad világban, Magyarországon azt írták a lapok, hogy Kína végérvényesen leküzdötte az éhínséget. Mao Ce-tung 65 évvel ezelőtt, 1958. augusztus 30-án hirdette meg a „hármas vörös zászló” programját: „nagy ugrás előre”, „szocialista építés”, „népi kommunák”.
„Az emberek nagy többsége nem kíváncsi a valós történelemre, sokkal vonzóbb a mesékben, mítoszokban, különböző hibáztatásokban élni. Ez utóbbinak ráadásul erős hagyománya van a történelmünkben” – vallja Ritter György történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, aki az év elején védte meg a magyarországi németekről szóló doktori disszertációját. Szülőfalujában, Solymáron beszélgettünk.
Úgy gondolja, történelmi igazság nem létezik, mindig a különböző olvasatok versenyeznek egymással.
Egyebek közt meteorológiai mérőállomást rendezett be Gustave Eiffel az általa tervezett párizsi torony tetején – mesélte budapesti látogatásakor egyik ükunokája, Myriam Larnaudie-Eiffel, aki a decemberi centenárium alkalmából felkeresi azokat az országokat, amelyekben az építőmérnök alkotott.
Thornwell Jacobs az ókori Egyiptom tanulmányozása közben találta ki, hogy létre kellene hozni egy időkapszulát, amolyan pillanatképként az emberiség aktuális helyzetéről. Később az időkapszula kifejezést is ő találta ki.
Az új orosz 11.-es történelemkönyv szerint, amelyet Putyin tanácsadója írt, 56-ban a Szovjetunió segített a magyar hatóságoknak a nyugati titkosszolgálatok által katalizált tiltakozás elfojtásában.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten azt mutatjuk be, hogyan tudott győzni az erkölcs a történelem legsötétebb korszakában is.
Nagy múltú építészdinasztia sarja volt, aki a vagyon gyarapításával már nemigen törődött, saját bevallása szerint is megvetette az embereket, a lapok pedig szinte versengtek abban, ki tud csúnyábbat írni róla. Ám amikor nyilvánosságra került a végrendelete, minden megváltozott.
Mi köze Szent Imrének a XI. kerülethez? Hogy kerül egy titkos kis zöld zug a főút mellé? Feneketlen-e a Feneketlen-tó? Hova lett a Budai borvidék? Újbudán sétáltunk egyet.
Az ókortól tekinti át az orvoslás történetét a Szenvedő nők című kötet, abból a szemszögből, hogyan kezelték a nők betegségeit az egyes korok gyógyítói. A szerző azt kéri az orvostársadalomtól, hogy ismerjék el, értékeljék és legitimizálják a nők fájdalmát.
