Az eddig ismertnél jóval több római erődítmény volt egykoron a Közel-Keleten, ami megcáfolja a terület funkciójával kapcsolatos eddigi elméleteket. A történelmet két hidegháborús műhold segít most újraírni.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
Amekkora káosz volt a múlt század elején a Nemzeti Múzeum könyvtárában, talán sosem bukott volna le a tolvaj, ha nem válik kapzsivá.
1823. november 3-án írta meg Bolyai János a magyar tudománytörténet leghíresebb levelét, melyben közölte apjával, Bolyai Farkassal, „hogy semmiből egy ujj, más világot teremtettem”. Ezzel a teremtéssel lépett át a geometria az ókorból a jelenünkbe. A szemmel látható világ leírását megalapozó eukleidészi geometriát ekkor váltotta fel az abszolút geometria, amely lehetővé tette a relativitáselméletet és a világmindenség magasabb rendű megismerését. Úttörő munkásságát csak jóval halála után ismerték fel. Idehaza különösen. Főművét, a latin nyelvű Appendixet előbb fordították le olaszra, angolra és franciára, mint magyarra.
Arról szinte mindenki hallott már, hogy Alaszka egykoron az Orosz Birodalom gyarmata volt, de arról már kevesebben tudnak, hogy voltak orosz helyőrségek Kaliforniában és a Hawaii-szigeteken is. Miért gondolták jó ötletnek az oroszok a terület gyarmatosítását, miért nem jártak sikerrel és tényleg fillérekért váltak-e meg végül Alaszkától? Cikkünkben ezeket a kérdéseket mind megválaszoljuk.
Hogyan lesznek a palesztinai arabokból palesztinok és miként jutnak el a szekuláris nacionalizmustól a politikai iszlámig?
Cambridge-ben lett kommunista, megjárta a Rákosi-rendszer börtönét, és ott indult el a tudományos karrierje. Hatvany József báró a haláláig hű maradt a Kádár-rendszerhez, miközben megalapozta Magyarországon a számítástechnika tudományát.
Bejártuk az Élessarok környékét, ahol kiglancolt és pusztuló gyártelep, múzeummal felérő kiskocsma, szőlőgyászoló torony és központi kísértetkastély várt minket. Disclaimer: a körút a helyi történelem erős alkoholos befolyásoltsága ellenére színjózanul is bőven élvezhető.
„Ilyen messzire a szocializmus legmegátalkodottabb ellenségei sem jutottak el” – írta szerződésbontó levelében a Magvető Kiadó igazgatója 1973 tavaszán Haraszti Miklósnak a tervbe vett szociográfiájáról. A Darabbér-ügy hamar túlnőtt a könyvkiadói berkeken, de a következő hasonló esetben a hatóságok úgy látták, hogy azt „nem látszik célszerűnek” bíróság elé vinni.
Mivel gyilkosságokról szóló feljegyzések csak az újabb korokból maradtak, egy nemzetközi kutatócsoport a múlt néma tanúihoz fordult, hogy feltárja az urbanizáció kezdetének egyik sötét oldalát.
A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.
A zsidó állam történetét végigkísérte, hogy polgárait újra és újra elrabolják. Jeruzsálemből korszakonként eltérő stratégiával reagáltak, de ezúttal egyik módszer sem látszik célravezetőnek.
Már a második kiadása kerül a boltokba Rigó Máté Háború, profit, Trianon című könyvének, amely tavasszal jelent meg, és fontos új szempontokat emel be egy mindig aktuálisnak tűnő korszak értelmezésébe. A mű szerzőjével, aki a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, és Ablonczy Balázzsal, a kutatócsoport vezetőjével Gócza Anita beszélgetett.
Csak a legördögibb bűnözők érdemelték ki, hogy a legördögibb börtönben, a legszigorúbb rezsimben bűnhődjenek. Egy kopár sziklán az óceánban, ahonnan senkinek sem sikerült megszökni. Vagy talán mégis. Híres gengszterek, sokszoros gyilkosok sorának sorsa volt az Alcatraz, Al Caponéval az élükön. Az Alcatraz volt az USA válasza a húszas-harmincas évek nagy bűnözési hullámára. A fogva tartás humanizálása zárta le a 90 évvel ezelőtt, 1933. október 12-én megalapított szövetségi börtön történetét.
Kéthly Anna életútjának elfogulatlan, ha úgy tetszik, végre „politikafüggetlen” történeti feldolgozása mindmáig váratott magára. Ez tehát egy hiánypótló könyv.
Eszközként szolgálhatott az ősi emberfélének az a kőgömb, melyet a legfrissebb kutatások szerint ő maga munkált meg. Hogy pontosan mire használta, az rejtély.
Bronzból készült az a két bross, amit nemrég talált meg egy norvég család a ház udvarán. Kiderült, 1200 éves a lelet, a vikingek korából származik.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten belemerülünk a spiritualitásba, megismerünk egy újabb meghurcolt pedagógust a "vasalódeszkás tanár" tankerületéből és utánajárunk a magyar történelemnek - a szomszédos országok tankönyveiben.
Mindig kifogástalanul öltözködött, ő volt az első, aki szakított a szakmájára jellemző díszes vörös, illetve fekete ruházattal, és helyette többnyire frakkot, cilindert és glaszékesztyűt viselt. A hóhérok iránti borzongató kíváncsiság hírességgé tette, ám ő inkább kerülni igyekezett a rivaldafényt, különösen a győri csoda után, amikor megesett vele az a csúfság, hogy az általa felakasztott rablógyilkos, miután levették a bitófáról, egyszer csak feltámadt. Felkavaró, olykor az ítéletvégrehajtás technikai részleteibe is belebonyolódó portrénk következik.
Nemcsak az új orosz, hanem a szlovák és a román tankönyvek is torz képet adnak a magyar történelemről. A kormány nem foglalkozik ezzel.
