#történelem


Budapesti fura szerzetek – Pilisy Róza, a magyar kaméliás hölgy

Egy időben Budapest legszebb nőjének tartották, az általa működtetett műintézmény egyszerre volt irodalmi szalon és luxusbordélyház, ahol a korabeli elit tagjai közül igen sokan megfordultak, még maga a trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg is, ám Pilisy asszonyt a nagyméltóságú uraknál jobban érdekelték az írók, a viharos viszonyok következménye pedig egy öngyilkossági kísérlet és Krúdy Gyula tönkretett karrierje lett.




Mutatjuk a középszintű történelemérettségi megoldásait – a Szovjetunióval és az elöregedő magyar társadalommal is képben kellett lenniük a diákoknak

Délben véget ért a középszintű történelemérettségi írásbeli vizsgája. A szaktanár szerint "átlagos feladatsort" kaptak a diákok, de a helyes feladatmegoldásokhoz szükségük volt a logikus gondolkodásra, és arra is, hogy például tisztában legyenek az Európai Unió intézményrendszerével, vagy a sztálini Szovjetunióval. Mutatjuk a megoldásokat.







Visky András: Isten nem sértődékeny és van humorérzéke

Kétéves volt, amikor apját elvitték, őt pedig anyjával és testvéreivel a román Gulagra száműzték az 50-es években. Visky András 17 évig írta a családjának történetén alapuló Kitelepítés című regényt. Lehet-e Istennel viccelni? Hogy erősíti fel a fogság az emberek szabadságélményét? Miért békétlenebb ország Magyarország, mint Románia? Interjú.





Az eredeti Vaslady, Izrael történetének nagy alakja – 125 éve született Golda Meir

1898. május 3-án Kijev külvárosában megszületett a világ második miniszterelnöknője – az első, akit Vasladynek neveztek. A szocialista-ateista cionizmus kiemelkedő alakja volt. Ő szónokolta össze Amerikában annak a pénznek a jelentős részét, amellyel Izrael megnyerte a fennmaradásához szükséges háborút és megalapozhatta a „gazdasági csodát”. Ő rendelte el az 1972-es müncheni terrortámadás elmenekült tetteseinek likvidálását. Tőle ered az a balhit, hogy palesztin nép nem létezik.





Szavak és tettek a magyar-amerikai viszonyban: ezt tanulhatta Orbán Kádártól

Egy időben kell támadni politikailag és folytatni a tárgyalásokat – ezt a vezérlőelvet követte a kádári külpolitika az Egyesült Államokkal szemben. A kettősséget Moszkva szorításában leginkább az 1980-as évekre finanszírozhatatlan gazdasági kényszer oldotta fel. Az Orbán-kormány hozzáállása Amerikához most az ukrajnai háború miatt változhat – fordított előjellel.


Laurence Rees történész: Elutasítom az állítást, hogy Hitlerrel ellentétben Sztálinnak „legalább" a céljai jók voltak

Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.