A napokban megjelent hiánypótló könyv azt is megmutatta, mekkora munka lesz összeszedni a belső elhárítás alacsonyabb rangú tisztjeinek, illetve a többi csoportfőnökség állományának az adatait.
Regényeket írt, irodalmi szalonja volt, lapot alapított, feleségül ment egy Batthyány grófhoz, ám amikor úgy döntött, hogy a Budai Népszínház dívája lesz, az arisztokrácia kitaszította soraiból.
A konszolidáció mindenképp erodálja a rendszert, de azzal jár, hogy előbb-utóbb mindenki involválódik, integrálódik, ha akarja, ha nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kalmár Melinda történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa. De nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv, vannak ennél sokkal radikálisabbak is. A történész arról is beszélt, milyen hatása lehet a népvándorlásnak, ettől milyen összeomlások várhatók, és min múlik a kilábalás hossza. Az interjú annak a cikksorozatnak a része, melyben arra keressük a választ, milyen lehet Magyarország 2050-re.
Nagy utat tettek meg a serpák a jakterelgetéstől a Mount Everest sokszoros meghódításáig. Egy kis népcsoport története krumplival, jetibabonával és magashegyi bunyóval fűszerezve.
Háborúk idején régebben gyakran folyamodtak a gátak felrobbantásához, de a brutális módszer sokszor visszafelé sült el. Kis árasztáshistória iszaptengerrel, a legrosszabbkor befagyott víztükörrel és ugráló bombákkal.
Száztíz éve, 1913. június 6-án gazdagnak született, de aztán elrongyolódott az élete. A magyar színészet első számú gondviselője, szociális intézményeinek és múzeumának szülőanyja lett. Ifjúkorától a színpad legnagyobb örege és legcsúnyább csúnyája. A legkarakteresebb karakterszínész. A magánéletben virágboltot felvásárló, hősszerelmes férfi. Propagandista és folyton káráló békétlen. '56 harcosa és vámszedője. Kertész, horgász, iszákos láncdohányos.
Írt, mulatott, párbajozott, még meg is nősült, ráadásul nem is egyszer. Vay Sándor gróf minden ízében a XIX-XX. századforduló önfeledt aranyifjak életét élte, csak egyetlen bökkenő volt, hogy valójában Saroltának hívták.
Mégis inkább a diktátorok azok, akik nagyobb eséllyel maradnak hatalmon szépkorukban is. Bemutatjuk a gerontokratákat, a gumibélyegzős pártfőtitkárokat és a svájci hotelből kormányzó afrikai elnököt.
London a koronázási ünnepség lázában égett. Éppen a nagy nap reggelén érkezett meg a hír, hogy a brit expedíció célba ért: a királynő új-zélandi alattvalója, Edmund Hillary és a helybéli serpa, Tendzing Norgaj 1953. május 29-én feljutott a Föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre, tibeti nevén a Csomolungmára, a Szent Anyára. „Valójában tartottunk attól, hogy a világ figyelmét eltereljük a koronázásról. Úgy éreztük, igazán kényelmetlen lenne, ha a királynőnek versengenie kellene velünk azért, hogy őrá figyeljen a világ” - emlékezett Lord John Hunt, az expedíció vezetője. Az évfordulót beárnyékolja Suhajda Szilárd tragikus végű csúcsmászási kísérlete.
Az amerikai külpolitika meghatározó személyiségének, de háborús bűnösnek is nevezték már az idén 100 éves Henry Kissingert, aki 52 éve a titkos pekingi útján készítette elő Mao Ce-tung és Richard Nixon találkozóját, s ezzel a hidegháború legnagyobb fordulatát. Májusban megjelent cikkünket a politikus halálára emlékezve most újra közöljük.
Cikkünket a Tarnóy Péter leleplezéséről szóló hírek ihlették, ám fontos hozzátenni, hogy a brit közéletben viszonylagos rendszerességgel buknak le a csehszlovák állambiztonság egykori ügynökei, még miniszter és miniszterelnöki magántitkár is akadt közöttük.
Miért húzódozott 150 éve Buda és Pest a városegyesítéstől, miért áradt oda a nép, akkor is, ha a körúton kívül csak tömegszállások várták a többséget, hogyan lett a nemzeti büszkeségből bűnös várossá Budapest? – erről beszélgettünk Fónagy Zoltán történésszel.
Egy időben Budapest legszebb nőjének tartották, az általa működtetett műintézmény egyszerre volt irodalmi szalon és luxusbordélyház, ahol a korabeli elit tagjai közül igen sokan megfordultak, még maga a trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg is, ám Pilisy asszonyt a nagyméltóságú uraknál jobban érdekelték az írók, a viharos viszonyok következménye pedig egy öngyilkossági kísérlet és Krúdy Gyula tönkretett karrierje lett.
Délben véget ért a középszintű történelemérettségi írásbeli vizsgája. A szaktanár szerint "átlagos feladatsort" kaptak a diákok, de a helyes feladatmegoldásokhoz szükségük volt a logikus gondolkodásra, és arra is, hogy például tisztában legyenek az Európai Unió intézményrendszerével, vagy a sztálini Szovjetunióval. Mutatjuk a megoldásokat.