Szokatlanul sok jogszabály változik 2024. augusztus elsejével. Miközben nagyot emelkedik a tranzakciós illeték, végleg velünk marad a kamatjövedelmek után fizetendő szocho, egyúttal megugranak az adó-, a közlekedési szabálysértési és a versenyhivatali bírságok. Csütörtöktől nagyobb esélyt kapnak az online csalások áldozatai.
Rossz hír: augusztus elsejétől 50%-kal, 4,5 ezrelékre nő a tranzakciós illeték, sőt, sajnos e különadó jellegű teher körét ki is szélesítik, és más pontokon is lesz illetékemelés. Emiatt első körben augusztustól, majd októbertől a sokat bankoló, illetve devizát (is) utaló-váltó kis- és középvállalkozások éves szinten milliókkal fizethetnek többet. Ráadásul várhatóan a saját számlás forint-deviza átváltásért is illetéket kell majd fizetni! Nézzük, hogyan változhatnak a főbb szabályok, illetve mit tanácsol a Bankmonitor kkv pénzügyekkel foglalkozó szakértője a cégek banki díjainak, költségeinek érdemi, akár 50-70%-os lefaragására.
Az eddigi különadókat meghosszabbították és néhány újat bevezettek, miközben korábbi zárolások részleteiről döntöttek; bajban van a magyar akkugyártás, a kormány pedig EU-s lobbival rendezné a helyzetet; lassult egy kicsit az inflációnk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Megszűnhetnek különféle kedvezmények, illetve az új díjcsomagokra értelemszerűen nem vonatkozik a díjstop.
Marad a bankadó, a kiskereskedelmi adó, az extraprofitadó, sőt, a bankok újabb sarcot kapnak a nyakukba a békepárti kormánytól, amely védelmi hozzájárulásnak nevezi mindezt. Emelik a tranzakciós illetéket, és lesz valutaváltási illeték is.
Hiába kötelesek beszámolni a bankok az ügyfelekhez köthető bankköltségekről, nem szívesen árulják el, ebből mennyit tesz ki a tranzakciós illeték.
Átgyomlálta a kormány az extraprofitadókról még június 4-én hozott rendeletét. Nagy dolgot ne reméljünk: szó nincs érdemi engedményről, főleg pontosították a megfogalmazásokat és javították a hibákat. Egy picit azért engedtek az értékpapírügyletek tranzakciós illetékéből, de rögtön szigorítottak is rajta.
A reklámadóból, a légitársaságokat terhelő különadóból, a megemelt tranzakciós illetékből származó bevételekkel is hosszú távon számol a kormány.
Az "extraprofitadókról" szóló kormányrendelet értelmében a Revolut, és számos másik külföldi pénzügyi szolgáltató legkorábban 2022 július 1-jétől a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik.
A magyar bankok uniós szabály szerint immár nem számolnak fel magasabb díjat a külföldi euróutalásoknál, mint a hazai forintutalásoknál. A devizaváltás költségét viszont még mindig ki kell fizetni. Ráadásul a forint árfolyamának zuhanása miatt egyre több forintot kell elindítani ahhoz, hogy ugyanannyi euró érkezzen meg.
A januári tesztek alapján minden szereplő felkészült rá, hogy március 2-án induljon a bankoknál az azonnali fizetés. A bankszektornak nem volt rossz éve 2019-ben, de a Bankszövetség szerint túl sok a pluszteher, ami visszafogja a fejlesztéseket, az innovációt, a díjcsökkentéseket.
Sokat hallani arról, hogy drágák a magyar bankszámlák, költségesek a tranzakciók, miközben a hangyányi kamatok miatt a folyószámlán tartott pénz folyamatosan olvad. De mennyibe kerül most a bankolás? Milyen tételekből áll össze egy átlagos felhasználó számlaköltsége? Meglepő módon már most is van ingyenes bankszámla Magyarországon.
Az MNB komoly kritikát fogalmazott meg a magyarországi bankokkal szemben: túl drágák, és nem használnak csomagárazást. A bankok szerint egyrészt a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel miatt pluszköltségeik vannak, másrészt igenis akadnak olyan csomagjaik, amilyeneket az MNB szeretne.
Több mint öt éve húzódik az ügy.
A kormány letett arról, hogy megszüntesse a lakossági átutalásoknál, pedig igény lenne rá.
Módosított eredeti javaslatán a kormány: az új elképzelés szerint nem maximálnák a tranzakciós illeték összegét.
Minimálisra csökken a lakosságnak felszámolt tranzakciós illeték, és szigorítják az automaták üzemeltetését. Salátatörvény az Országgyűlés előtt.
A Magyar Nemzeti Bank január végén arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy fizessenek vissza kb. 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forint jogsértően elvont díjat – érdemes tehát figyelni, hol és milyen bankszámlát nyitunk. A pénzügyeiket tudatosan intézők is akár évi 40 ezer forinttal járhatnak rosszul, ha nem a megfelelő bankszámlát használják – számolta ki az Azénpénzem.hu.
A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése után a bankok jó része a közterhet közvetlenül a fogyasztóra hárította. Ezt jogszerűen meg is tehették, kérdés, milyen mértékben. Matolcsy György Mesterházy Attila kérdésére küldött válasza szerint erősen megnyomták a ceruzát a pénzintézetek, majd amikor az MNB vizsgálatot indított, 26 bank be is perelte a jegybankot.
Decemberben rekord méretűre, 6117 milliárd forintosra nőtt a magyarországi készpénzállomány.
