Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Magyar Nemzeti Bank január végén arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy fizessenek vissza kb. 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forint jogsértően elvont díjat – érdemes tehát figyelni, hol és milyen bankszámlát nyitunk. A pénzügyeiket tudatosan intézők is akár évi 40 ezer forinttal járhatnak rosszul, ha nem a megfelelő bankszámlát használják – számolta ki az Azénpénzem.hu.
Egyetlen hónapban majdnem 6000 forinttal kerül többe a bankolás annak az átlagjövedelemmel rendelkező ügyfélnek, aki pénzét nem kellően odafigyelve veszi fel – számolta ki Azénpénzem.hu. Még abban az esetben is több ezer forinttal járhat rosszabbul, ha készpénzfelvételre csak a két ingyenes lehetőséget használja, de nem megfelelő a bankszámlája – ez éves szinten akár 40 ezer forintos felesleges fizetést is eredményezhet.
A portál rendszeresen követi, miként változtatják számladíjaikat a bankok. A Gránit évek óta stabil díjakkal dolgozik. A Budapest Bank az előző évi gyakorlatának megfelelően május közepétől gyakorlatilag minden díját emeli, a drágulás általában nem egészen 3 százalékos. A K&H április 1-jével emeli meg díjait. Ritkaságszámba megy a piacon az a típusú sarc, hogy ha az ügyfél 50 ezer forintot fizet be számlájára a bankfiókban, 1109 forintot, áprilisban pedig már 1137 forintot kell kifizetnie. Az OTP március 1-jétől már emelt díjain, a Bázis csomag kedvezményes feltételeit nem teljesítőknek a számla használatáért már havi több mint ezer forintot kell fizetni, a kártyák éves díja több száz forinttal lett magasabb. Május 1-jétől a Prémium szolgáltatás kedvezményes feltételeit szigorítja az OTP. Jelentős változás, hogy a CIB május 1-jétől fokozatosan meg akarja szüntetni a bankszámlák közös birtoklásának lehetőségét.
Az emelések annak ellenére valósulnak meg, hogy idén a bankoknak már nem kell kifizetniük a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti utalásokra. A 0,3 százalékos díjat a bankok többsége az ügyfelekre hárította, a díj állami elengedésekor viszont nem követték le azonnal a változást, a Magyar Nemzeti Bank pedig tehetetlen volt velük szemben, erről itt írtunk.
Mint kiderült, a jegybank a jogsértően elvont jutalékok és díjak visszafizetését is előírta, ennek nyomán „a hitelintézetek több mint 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forintnyi összeget térítettek vissza”. Bár az érintett pénzintézetek többsége végrehajtotta a jegybanki határozatot, 26 intézmény perben támadta meg azokat. Ebből 23 zárult le jogerősen az MNB pernyertességével, kettő még folyamatban van, és csak egyet nyert meg bank.
A tranzakciós díj elengedése nem jelenti automatikusan azt, hogy az utalás díjmentes lett, mivel több banknál az adóterhet a fix díjon felül számították fel.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Meghosszabbították a BAY Voucher programot – október közepéig lehet pályázni.
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
Nem tudni, mit hoz a jövő, de Litkai Gergely a BKK-leállás után kidolgozta a Fővárosi Csődelodázási Csomagot.