Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Magyar Nemzeti Bank január végén arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy fizessenek vissza kb. 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forint jogsértően elvont díjat – érdemes tehát figyelni, hol és milyen bankszámlát nyitunk. A pénzügyeiket tudatosan intézők is akár évi 40 ezer forinttal járhatnak rosszul, ha nem a megfelelő bankszámlát használják – számolta ki az Azénpénzem.hu.
Egyetlen hónapban majdnem 6000 forinttal kerül többe a bankolás annak az átlagjövedelemmel rendelkező ügyfélnek, aki pénzét nem kellően odafigyelve veszi fel – számolta ki Azénpénzem.hu. Még abban az esetben is több ezer forinttal járhat rosszabbul, ha készpénzfelvételre csak a két ingyenes lehetőséget használja, de nem megfelelő a bankszámlája – ez éves szinten akár 40 ezer forintos felesleges fizetést is eredményezhet.
A portál rendszeresen követi, miként változtatják számladíjaikat a bankok. A Gránit évek óta stabil díjakkal dolgozik. A Budapest Bank az előző évi gyakorlatának megfelelően május közepétől gyakorlatilag minden díját emeli, a drágulás általában nem egészen 3 százalékos. A K&H április 1-jével emeli meg díjait. Ritkaságszámba megy a piacon az a típusú sarc, hogy ha az ügyfél 50 ezer forintot fizet be számlájára a bankfiókban, 1109 forintot, áprilisban pedig már 1137 forintot kell kifizetnie. Az OTP március 1-jétől már emelt díjain, a Bázis csomag kedvezményes feltételeit nem teljesítőknek a számla használatáért már havi több mint ezer forintot kell fizetni, a kártyák éves díja több száz forinttal lett magasabb. Május 1-jétől a Prémium szolgáltatás kedvezményes feltételeit szigorítja az OTP. Jelentős változás, hogy a CIB május 1-jétől fokozatosan meg akarja szüntetni a bankszámlák közös birtoklásának lehetőségét.
Az emelések annak ellenére valósulnak meg, hogy idén a bankoknak már nem kell kifizetniük a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti utalásokra. A 0,3 százalékos díjat a bankok többsége az ügyfelekre hárította, a díj állami elengedésekor viszont nem követték le azonnal a változást, a Magyar Nemzeti Bank pedig tehetetlen volt velük szemben, erről itt írtunk.
Mint kiderült, a jegybank a jogsértően elvont jutalékok és díjak visszafizetését is előírta, ennek nyomán „a hitelintézetek több mint 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forintnyi összeget térítettek vissza”. Bár az érintett pénzintézetek többsége végrehajtotta a jegybanki határozatot, 26 intézmény perben támadta meg azokat. Ebből 23 zárult le jogerősen az MNB pernyertességével, kettő még folyamatban van, és csak egyet nyert meg bank.
A tranzakciós díj elengedése nem jelenti automatikusan azt, hogy az utalás díjmentes lett, mivel több banknál az adóterhet a fix díjon felül számították fel.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?