Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Mesterházy Attila (MSZP) tette fel a kérdést, hogy indított-e vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank azon bankokkal szemben, amelyek az ügyfelekre hárították a tranzakciós illetéket. A 2013. január elsejével bevezetett (és 2019. január elsejével a 20 ezer forint alatti tranzakciókra eltörölt) 0,3 százalékos illetéket ugyanis a hitelintézetek jó része közvetlenül a fogyasztóra hárította, melyre egyébként a jogszabály lehetőséget is biztosított nekik.
Matolcsy György jegybankelnök válaszában leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kísérte, hogy az intézmények a jogszabályokkal összhangban módosították-e egyoldalúan a bankszámlák, bankkártyák díjait vagy költségeit. „A vizsgálatok eredményként a Jegybank összesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki, és 142 intézménnyel szemben hozott intézkedést” – írja az MNB-elnök.
A jegybank a jogsértően elvont jutalékok és díjak visszafizetését is előírta, ennek nyomán „a hitelintézetek több mint 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forintnyi összeget térítettek vissza”. Bár az érintett pénzintézetek többsége végrehajtotta a jegybanki határozatot, 26 intézmény perben támadta meg azokat. Ebből 23 zárult le jogerősen az MNB pernyertességével, kettő még folyamatban van, és csak egyet nyert meg bank.
A bankok tehát a bírság mértéke, illetve az intézkedések és elvesztett perek számából kiindulva többségében "túltolták" a közteher áthárítását a fogyasztókra.
Január elsejétől egyébként a 20 ezer forintnál alacsonyabb összegű átutalásoknál eltörölték az állam zsebébe vándorló tranzakciós illetéket – más kérdés, hogy néhány hazai pénzintézet nem építette be azonnal a változást a díjszabásába, vagyis az ügyfelek ma is ugyanannyit fizetnek, mint korábban. Amikor a hónap eleján megkérdeztük az MNB-t, van-e hatásköre felügyeleti szervként arra, hogy a számlaköltségek csökkentését kikényszerítse, kiderült, hogy nincs.
Próbautalásokkal és a bankoknak írt levelekkel próbálták kideríteni, ki nem érvényesítette a változást a fogyasztó felé, és az Erste, az Unicredit, valamint a Sberbank akadt fenn a szűrőn. Az Erste azzal indokolta a késlekedést, hogy náluk az árazási bizottság évente csak egyszer, februárban ül össze, így akkor dönthetnek a díjak mérsékléséről. Az Unicredit január 23-án hozta nyilvánosságra a január 1-jétől hatályos díjváltozásokat tartalmazó kondíciós listákat, a Sberbank pedig akkor csak annyit árult el, hogy még gondolkodnak a díjszabási struktúrán.
