Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem alakult rosszul a magyar bankszektor teljesítménye 2019-ben – ismertette az első három negyedévre vonatkozó adatokat Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke a szervezet évindító sajtótájékozatóján. A szektor eredménye 10 százalékkal nőtt, elérte az 560 milliárd forintot, a mérlegfőösszeg 15, a hitelállomány 20 százalékkal nőtt. A pénzintézetek bevételei 8 százalékkal voltak magasabbak, ugyanakkor a költségek 11 százalékkal.
A bankokra komoly terhet rótt az azonnali fizetésre való felkészülés – a rendszer egyébként most már tényleg el fog indulni (eredetileg 2019 közepén kellett volna), az összes érintett intézmény részvételével egyszerre. A januári rendszertesztek alapján mindenki készen áll a március 2-ai indulásra – hangsúlyozta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Akadtak olyan pénzintézetek, amelyek rendszerei nem voltak alkalmasak a szükséges fejlesztésekre, ők teljes informatikai rendszercserét végeztek, egyes szereplőknél ez nem ment egyszerűen.
Az azonnali utalás feltételeinek megteremtése a magyar bankszektor történetének legnagyobb egyszeri beruházása, a költsége 30-40 milliárd forint volt, és összességében több százezer munkaórát igényelt – mondta Becsei András, a Bankszövetség elnöke. Az azonnali fizetés egyfelől persze kényelmes lesz a lakosságnak, ráadásul fontos előrelépést jelent a magas készpénzforgalom visszaszorításában, mivel elvész a készpénzes fizetés azonnalisága jelentette előny, például egy lakásvásárlás esetén a foglalózás esetében.
Becsei emlékeztetett rá, hogy a készpénzmentesítéssel együtt járó gazdaságfehérítés éves szinten 4-500 milliárd forint pluszbevételt jelentene a központi költségvetésnek. Ehhez képest a bankokat terhelő tranzakciós illeték mindössze 10 milliárdot hoz. Az illeték (és a pénzintézetek egyéb különterhei) versenyhátrányt jelentenek, és visszafogják az innovációt, a fejlesztéseket, a díjcsökkentéseket. Vagyis végső soron a készpénzhasználat visszaszorítása ellen hatnak. Jelasity szerint a szektor pluszterhei a teljes költségbázis 20 százalékát teszik ki, Kovács Levente arra emlékeztetett, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások bevételeinek 70 százaléka illeték formájában megy az államkasszába.
A helyzet amúgy régóta vita tárgya a jegybank és a Bankszövetség közt – előbbi a díjak csökkentését és az egyes tranzakciókat külön-külön nem terhelő csomagok bevezetését várja a bankoktól, utóbbi szerint mindehhez a szektor terheinek csökkentésére (és az ingyenes pénzfelvétel eltörlésére, vagy legalábbis komoly korlátozására) van szükség.
A bankok válaszoltak az MNB-kritikára, miszerint túl drágák lennének
Az MNB komoly kritikát fogalmazott meg a magyarországi bankokkal szemben: túl drágák, és nem használnak csomagárazást. A bankok szerint egyrészt a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel miatt pluszköltségeik vannak, másrészt igenis akadnak olyan csomagjaik, amilyeneket az MNB szeretne.
2020-ban az azonnali fizetésen kívül a másik nagy, az ügyfeleket érintő változás a részletes díjkimutatás bevezetése lesz. Ezt az egységes kimutatást minden ügyfél megkapja január végéig, de első alkalommal csak 2019 második félévére (augusztus elsejétől december végéig) fog vonatkozni. A következő években már mindig a teljes előző év kimutatását kapják majd kézhez az ügyfelek. Az egységes díjkimutatás lehetőséget ad az ügyfeleknek, hogy részletesen átlássák banki költségeiket, és fel tudják mérni, hol tudnának spórolni.
