szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. A hvg.hu-n percről percre követhették az akkori eseményeket, amelyek itthon és Franciaországban, Versailles-ban történtek.

A hvg.hu a korabeli sajtó alapján megpróbálta rekonstruálni a kilencven évvel ezelőtti eseményeket. A békeszerződés aláírásakor Magyarországon tíz percre megállt az élet, néhány helyen egy órára is felfüggesztették a munkát. A Nemzetgyűlés rendes ülését elhalasztották, de tartottak egy rövid tanácskozást a Magyarország szétdarabolását eredményező szerződés aláírása előtt. Közben Párizs mellett, Versailles-ban nagy volt a készülődés, még a szökőkutakat is beindították a Nagy-Trianon palota környékén. A szerződést délután fél ötkor írták alá, bár a pecsétek már az előző nap rákerültek a megállapodásra. Este a magyar kormány statáriumot hirdetett.
1 2 3 4 5
Sorrend megfordítása

Egy józan hang a békekötés másnapján

"Ha nem volna oly kínos a jelen s oly terhes a jövő, akkor az időleges kényszerű válásnak ez a pillanata alkalmas volna  a múlton való elmerengésre s bizonyos keserű igazságoknak utólagos megállapítására. Valljuk be őszintén, hogy szétdarabolásunkat nemcsak a hadiszerencse hiánya, nem csupán a háború után uralomra jutott kalandorok ügyetlensége és gazsága okozta, hanem könnyűvé tette a Habsburgok magyarellenes viselkedésén kívül a múlt politikusainak sok hibája és értelmetlensége is. Negyven esztendőn át harcoltunk a nemzeti politika csekélyszám írói gárdája az egységes magyar nemzeti állam eszméjéért, a békés kulturális eszközökkel, a becsületes közigazgatással s a szeretet politikájával elérhető összeolvadásért. Az üres politizálás azonban összeforrasztó munka helyett szétválasztó gyűlölködést termelt. Elkésett leckeóra ez a június 4-ike a múltra nézve. De bár tanulnánk belőle a jövőre." Mindezt a Pesti Hírlap vezércikkében írta 1920. június 5-én, a trianoni béke másnapján.

Támadás Weisz Manfréd titkára ellen

A kormány június 4-én statáriumot, rögtönbíráskodást hirdetett Magyarországon. Az intézkedésre alighanem szükség is volt, ezt igazolja egy rövid hír is, amely az aznapi eseményekre vonatkozott, de természetesen csak a másnapi sajtó elrejtett hírei között jelent meg.

A hírt az államrendőrség félhivatalos kőnyomatosa, a Magyar Országos Tudósító jelentette eredetileg, majd a napilapok is átvették: "Ma éjszaka tíz-tizenkét főből álló csőcselék megtámadta Weisz Manfréd titkárát, aki futásnak eredt, és bemenekült a villába. A csőcselék utána rohant és üldözőbe vette. A titkár a folyosó ajtaját bezárta maga után, mire a támadók beverték az üvegajtót. Eközben lehet, hogy többen sérülést szenvedtek, mert a lépcsőház vérfoltokkal van tele, és a komornyik szobájában lévő mosdótálban mosták meg véres kezüket. A gyorsan megjelent rendőri készültség a támadókat elriasztotta. A rendőrség felhívja az orvosokat és kórházakat, hogy amennyiben kézsérüléssel jelentkeznék valaki, nyomban jelentsék fel az illetőt a rendőr-főkapitányságon."

1880-as ábrázolás a konzervgyárként induló csepeli üzemről
©

Weisz Manfréd gyáriparos volt, hatalmas vas- és fémmegmunkáló üzemeinek átnevezéséből alakult meg a későbbi Rákosi Mátyás, illetve Csepel Művek Budapest XXI. kerületében.  

Kíméletlen statáriumot hirdetett a magyar kormány

Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök hirdetményt bocsátott ki 1920. június 4-én este.

HIRDETMÉNY!

"A mai súlyos időben a nemzet jövője mindenekfölött a törvényesség, a jogrend, és a közbiztonság fentartását követeli meg. Parancsoló kötelessége tehát minden igaz hazafinak, hogy teljes odaadással támogassa a kormányzatot erre irányuló tevékenységében. Áruló módon vét hazája ellen az, aki e kötelességét megszegi.

Még mindig akadnak olyan hazafiatlan elemek, akik gonoszságból vagy elvakultságból a közrendet vagy közbiztonságot aláásni megkísérlik. Egyesek ilyen üzelmeikhez jóhiszemű tömegek félrevezetésére a hazafiság jelszavát használják fel cégérül, sőt olyanok is akadnak, akik a nemzeti hadsereg egyenruhájával visszaélve, igyekeznek árnyékot vetni ennek az intézménynek – szebb jövőnk zálogának – mocsoktalan hírnevére.

E sajnálatos jelenségekkel szemben a kormányzat eltökélt szándéka a már kiadott rögtönbíráskodás (statárium) értelmében a legkíméletlenebb szigorral eljárni. A kiadott rendeletek szerint statárium alá esik a hűtlenség, a lázadás, gyilkosság, szándékos, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntett, a rablás, a gyújtogatás, a vízáradás okozásának bűntette, vaspályákon, (távbeszélőn), hajókon elkövetett közveszélyű cselekmények bűntette.

A kormány különösen figyelmeztet mindenkit, hogy a statárium kiterjed az emeberölés kísérletére, tehát azokra a cselekményekre is, amelyek bár eredményt nem értek el, de az emberi életet veszélyeztetik. Figyelmeztet mindenkit arra is, hogy a büntetőtörvény értelmében lázadás s mint ilyen statárium alá esik az a csoportosulás is, amelynek célja az, hogy valamely osztályt, nemzetiséget vagy felekezetet fegyveresen megtámadjon. Fegyver minden olyan eszköz, amely alkalmas az emberi élet kioltására. A statárium alá eső cselekmények büntetése: halál. Aki ilyen cselekményt követ el, azonnal rögtönítélő bíróság elé állíttatik.

Tilos a közrendet veszélyeztető minden csoportosulás, fölvonulás vagy gyülekezés, továbbá a jogosulatlan fegyverviselés és a katonai vagy más hatósági jellegű egyenruha jogosulatlan viselése. A megszabott zárórát pontosan meg kell tartani. A rend fötratésa fölött a rendőrséggel karöltve a katonai karhatalom is őrködni fog. Az őrjáratok a kapott utasításhoz képest a közrend megzavarására irányuló minden cselekménnyel szemben a legkíméletlenebbül fognak fellépni, és az ellenszegülőkkel szemben fegyvert fognak használni. 

Budapest, 1920. június 4. napján

Simonyi-Semadam Sándor

m. kir. miniszter." 

Az elcsatolt területek

A trianoni béke következtében Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, vagyis nagyobb terület jutott neki a történelmi Magyarországból, mint a mai magyar államnak, amely 93 ezer négyzetkilométeren fekszik. Románia 5 257 000 lakossal gyarapodott. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 20 913 km2-t kapott, Horvátországgal együtt 62 ezret. Ez 1,51, illetve 2,62 millió lakost jelentett. Csehszlovákia 61 661 km2-t és 3,52 millió lakost kapott. Ausztria 3967 km2-rel és 290 ezer lakossal gyarapodott.

Kevesebben tudják, hogy Lengyelország és Olaszország is részesült a történelmi Magyarországból: a lengyelek 519 km2-en 24 ezer lakost kaptak az egykori Árva és Szepes vármegyékből, az olaszok pedig Fiumével 18 km2-t, 49 ezer lakossal együtt.(Később, a második világháború után az olasz területek Jugoszláviához kerültek.)

A békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét. Így Magyarország a két világháború között 93 073 négyzetkilométeres területű volt, egészen az 1938-as első bécsi döntésig. Trianon aláírásakor 7 615 000 ember élt Magyarországon.

Tíz perc alatt lezajlott a ceremónia

Nagyon gyorsan lezárult a ceremónia Drasche-Lázár aláírása után. 4 óra 40 perckor véget is ért az esemény. A magyarokat kikísérik a teremből, távozásukkor a palota kapujában katonai tiszteletadással búcsúztatják őket.  Ez olyan gesztus a franciák részéről, ami azt jelzi: a béke aláírásával a magyarok immár elismerten csatlakozhatnak a nemzetközi közösséghez.

Drasche-Lázár tisztességtudóan leül, amikor aláír

Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter leül, amikor aláírja a szerződést.

Benárd állva írja alá a szerződést

Millerand felszólítására Benárd magyar miniszter állva írja alá a szerződést - ez egyfajta tiltakozást jelent.

Millerand felszólítja a magyarokat az aláírásra

A trianoni szerződés, mire a francia miniszterelnök is megérkezett, a terem közepén felállított asztalon feküdt. Az aláírók pecsétje már az előző napon rákerült.

Alexandre Millerand
©

 

Millerand így szólt Benárdhoz és Drasche-Lázárhoz: "Uraim! Átadom Önöknek azt a szerződést, amelyet a szövetségesek Magyarországgal kötnek. Az a szöveg, amelyet alá fognak írni, azonos azzal a szöveggel, amelyet május 6-án adtak át a magyar delegátusoknak. Fölszólítom a magyar meghatalmazott urakat, lássák el a szerződést aláírásukkal."

A magyarok után lép be a francia miniszterelnök

Millerand francia miniszterelnök, a konferencia elnökeként a magyarok leültetése után lép a terembe.

A magyarokat fél ötkor vezetik a terembe

Henry alezredes vezeti a magyar delegációt 4 óra 30 perckor az ülésterembe. A palota galériájában a falakat rózsákkal átszőtt fehér kárpit és értékes festmények díszítik, a padlón drága szőnyegek. Középen patkó alakú asztal, amelynek végére ültetik a magyarokat, a portugálokkal szemben. Az asztalnál a győztes hatalmak képviselői ülnek. A nézők között ül a görög király, Foch francia tábornagy és az udinei herceg.
1 2 3 4 5

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Federico Finchelstein: Orbán egy mini-Trump

Federico Finchelstein: Orbán egy mini-Trump

Tetőtér beépítés csokból: mire érdemes odafigyelni annak, aki belevágna?

Tetőtér beépítés csokból: mire érdemes odafigyelni annak, aki belevágna?

Az A-Híd újíthatja fel a Lánchidat 18,8 milliárdért

Az A-Híd újíthatja fel a Lánchidat 18,8 milliárdért