szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatát hétfőn az Országgyűlés többsége fogadta el.

A javaslatra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.

A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amelyel azzal egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát, hogy az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg azokról is, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

Apponyi Albert Trianonban

A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.

Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.  

A trianoni békeszerződés 1920-as előzményeiről a hvg.hu cikksorozatában bővebben is olvashatnak. Ebben részletesen szólunk az 1920-as júniusi eseményekről, illetve arról, hogy miként dőlt el, ki képviseli a magyar kormányt az 1920-as aláíráskor, illetve a HVG hetilap cikkében arról írunk, hogy miként dolgozta fel a többi vesztes ország az első világháborús békekötéseket.

Jobbik: óriási siker a Trianon-törvény elfogadása

A Jobbik reméli, hogy nem egyszeri, szimbolikus gesztus a trianoni emléknap törvénybe iktatása, és a következő években a kormány mindent megtesz azért, hogy a törvényt tartalommal is megtöltse. Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának jobbikos alelnöke hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: a törvény elfogadása pártjának óriási nagy siker, a Jobbik programjából egy újabb pont teljesült, hiszen már 2002 óta szorgalmazzák a jogszabály elfogadását. Hangsúlyozta: szeretnék, ha a nevelésben és az oktatásban is érvényesülne az az elv, hogy összetartozást vállalunk a határon túli magyarsággal, és a nemzet egységét demonstráljuk.

Konkrétumokat firtató kérdésre válaszolva a jobbikos képviselő azt mondta: nem gondolja, hogy Trianonról, a határon túl élő magyarság jogfosztásáról minden magyar jól értesült. A nemzeti tragédiánkat az iskolákban is az oktatás révén sokkal inkább tudatosítani kell - hangoztatta. Megjegyezte, azt is biztosítani kellene, hogy a diákok utazhassanak határon túli magyar területekre, hogy megismerhessék az ottani magyarság életét.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó: se Rákosi, se Horthy nem szerette március 15-ét

Kevés ünnepünk annyira közös és egyöntetűen elfogadott, mint március 15., mégis egy évszázadon át csak ímmel-ámmal emlékeztek meg róla hivatalosan. A nyíltan ellenforradalmi Horthy-rendszer 1920-ban nem lelkesedhetett semmiféle revolúcióért, a Rákosi-rendszerben pedig a szabadságeszményekkel gyűlt meg az ideológusok baja. Éppen ezért mindkét kor megpróbálta elsősorban ifjúsági és irodalmi ünnepnek beállítani az emléknapot, a szabad sajtó ünnepén pedig zavaros magyarázatokat adtak arra, hogy nálunk miért olyan a sajtószabadság, amilyen…

hvg.hu Tech

Mementó 1920: úton Trianon felé, visszalopott kocsival

Románoktól visszalopott vasúti kocsiban indult 1920. január 5-én Franciaországba, a Párizs környéki Neuillybe a magyar békedelegáció, amelyet Apponyi Albert gróf vezetett. Napra pontosan kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 15-én pedig a győztes hatalmak képviseletében a Nagykövetek Tanácsa átadta Apponyiéknak az első világháborút lezáró, rendkívül súlyos békefeltételeket, amelyek a trianoni békediktátum júniusi aláírását előlegezték meg.

hvg.hu Tech

Mementó 1920: Apponyi végzetes "trianoni" beszéde

Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó Trianon: három magyar kormányfő vitája

Egy szétesett ország töredékein vitatkoztak egymással a Nemzetgyűlésbe az év elején bejutott, addigra már lemondott miniszterelnökök, továbbá egy „majdnem-miniszterelnök” és a hatalmon lévő kormányfő 1920 májusának végén, néhány nappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt. A téma a háborús felelősség és a békediktátum volt.

hvg.hu Tech

Mementó 1920: hazai koncentrációs táborok és zsidózó kampány

Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1920: Kun Béla kiadatását 386 gyilkosság miatt kérik

Köztörvényes bűnözőként kérték a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok Kun Béla kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba.

hvg.hu Tech

Erdély megszerzése: örömtánc nacionalista felvonulással

A román nemzeti ünnep, december elseje délkeleti szomszédunkban az ország egyesítésére emlékeztet. Ez azonban a magyarok számára tragikus nap, hiszen Erdély elvesztését jelenti. A történelmi nézőpontok különbségéről, a ma is időnként érzékelhető feszültségről Zahorán Csaba történésszel, a Terra Recognita Alapítvány munkatársával beszélgettünk.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó Trianon: bankostrom, tüntetés, revolverlövések

Óriási volt a nyugtalanság az országban a Trianon előtti napokban, 1920. június elején. Egy bankot is majdnem megostromoltak Pesten, tiltakozás volt az osztrák konzulátus előtt, és az egyik demonstráción revolverlövések is dördültek. Közben osztrák, csehszlovák, szerb és román diplomáciai jegyzékek fenyegették vagy vádolták a magyar kormányt.

Pengeélen táncol Orbán: enyhít vagy szigorít a kijárási korlátozáson?

Pengeélen táncol Orbán: enyhít vagy szigorít a kijárási korlátozáson?

„Nagyon szeretnénk gyereket, azért vagyunk itt”

„Nagyon szeretnénk gyereket, azért vagyunk itt”

A széles publikum most ismerheti meg Térey János írói nevének történetét

A széles publikum most ismerheti meg Térey János írói nevének történetét