Az író, akinek műveit a nácik „egészségtelennek" tartották
Erich Kästner riportszerű leírásaival nem volt a nácik kedvence, művei a harmincas évek második felében inkább külföldön jelentek meg, így Magyarországon is.
Erich Kästner riportszerű leírásaival nem volt a nácik kedvence, művei a harmincas évek második felében inkább külföldön jelentek meg, így Magyarországon is.
Nemcsak az interneten van kevés nyoma a szolgáltatásnak, hanem a fővárosiak zöme sem emlékszik ötven év távlatából a mini taxikra. Nem csoda, hiszen csak négy évig robogtak az utakon Zastaváikkal a légikísérős formaruhákba bújtatott sofőrhölgyek.
Csak a Szovjetunió összeomlásakor derült ki, hogy 1979-ben egy szverdlovszki katonai laborból szabadultak ki a több tucat ember halálát okozó lépfene-, másik nevén anthrax-baktériumok. Meglehet, hogy a Covid-járványt okozó vírus valódi történetének felgöngyölítéséhez is még évek kellenek.
Még nem tudni, milyen virágok és milyen célt szolgáltak, de ha kiderül, az sokat elárulhat a piramisokban végzett rituálékról.
1989-ben a magyar titkosszolgálatokat alig másfél nappal a tervezett érkezés előtt tájékoztatták arról, hogy Ro Te Vu ellen merénylet készül. Az ellenakció bravúrosan sikerült, a történelmi látogatást nem kellett lemondani.
Századokon át az idegeneket okolták minden betegségért, ezért kapták ezek kölcsönösen más nemzetek nevét. Kezdetben a mostani világjárvány okozó vírust is kínainak mondták, de az Egészségügyi Világszervezet fellépése nyomán ma már a semleges Covid-19 nevet viseli.
Az Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatója szerint a Püthagorasz nevéhez köződő számhármast már Püthagorasz előtt ezer évvel is ismerték és használták.
Ney Ferenc a reformkortól kezdve ott volt szinte mindenhol, ahol valami fontos történt, korának olyan szemtanúja, aki utóbb sok mindent papírra is vetett.
A pécsieknek és a környéken élőknek strand és kirándulóhely, másoknak leginkább a Fishing: az Orfűi-tavakat mindenki ismeri. Jó 60 éve ezen a helyen még patakok csörgedeztek a völgyekben megbúvó falvakat összekötve, a tavakat állami akarat hozta létre.
1590–91-ben négy pápa halt meg 16 hónap alatt. Köztük VII. Orbán, aki a legjelentősebb pápák egyik lehetett volna, ha sírba nem viszi őt is a Rómában dühöngő maláriajárvány. Pápasága két hétig sem tartott, de így is megmutatta, milyen egy szociálisan érzékeny, nyitott és szegénybarát pápa.
Görög kerámiák és 2400 éves fonott kosarak, teli gyümölcsökkel kerültek elő a tenger mélyéről Egyiptom partjainál.
Lista készült a támogató szavazókról és a hatalom ellenfeleiről is, a politikai ellenlábasokat és a sajtót megfigyelték. Skandalum...volt nyolc és fél évtizeddel ezelőtt – József Attila is megénekelte.
Az Orbán-kormány tényleg az utolsó pillanatban hátrált ki a Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával közös pályázatából.
A kötöttpályás távolsági közlekedésben a gőzmozdony sebességével és teherbírásával nem versenyezhettek a lovak a XIX. században, de a városokban más volt a helyzet. Pesten próbálkoztak ugyan gőzüzemű – kávédarálónak becézett – városi vasúttal, de nem vált be. Az első lóvasutat már 1827-ben tervbe vették, de csak húsz évvel később, 1866. július 30-án döcöghetett el az első járat a mai Kálvin tértől Újpestig.
A 2B Galéria tárlatán a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait és traumáit megörökítő művek sora látható.
A volt Jugoszlávia utódállamaiban a térségben jól ismert politikai hisztéria ihlette széthullás forgatókönyve alapján történt és történik minden. A Kossuth-díjas újvidéki író szerint visszatértek a régi szereplők, és mindenki a régi rutin szerint játszik.
Egy időszámításunk előtti második századból származó hajó roncsát találták meg csaknem 100 méter mélyen Szicília partjainál a főváros, Palermo közelében.
Katartikus össznemzeti élmény volt az 1989. június 16-ai, Hősök terei gyászszertartás, melynek kiharcolóit és megszervezőit – más zavaró körülménnyel egyetemben – a NER-nemzedék múlteltörlő buzgalommal igyekszik kiretusálni a köztudatból.
Ezért kell megoldani „az identitás szempontjából lényeges kérdéseket” – közölte a miniszter a Magyarságkutató Intézet konferenciáján.
Mintegy 1,3 millió éves észak-afrikai kőszerszámokat találtak régészek Marokkóban. A felfedezés alapján jóval korábban kezdődött a kőeszköz-készítés a térségben, mint korábban vélték.