444.hu: A kormány visszavonja a Limes világörökségi jelöltségét
Néhány héten belül felvehették volna a listára. Úgy tűnik, 18 év munkája veszik kárba.
Néhány héten belül felvehették volna a listára. Úgy tűnik, 18 év munkája veszik kárba.
I. András sírját nyitották fel a tihanyi apátságban. A csontok DNS-vizsgálata jelenleg folyik, eredmény szeptemberre várható.
A szocialista hiánygazdaságban a szovjet Fiat-klónt tömegek jegyezték elő, ami még inkább felhajtotta a kínálat sokszorosára rúgó keresletet.
A Kádár-korszakban szokatlan állampolgári engedetlenkedők mögé állt a már haldokló világhíres filozófus, Lukács György, s evvel komolyan hozzájárult ahhoz, hogy két éhségsztrájkoló kivívta rendőri felügyeletük megszüntetését. A Dalos Györggyel és Haraszti Miklóssal 1971-ben történtek hátterét a cikkben két, most először publikált forrásértékű dokumentum segít megvilágítani.
A hatóságok nemtörődömsége, illetve a globális felmelegedés is közrejátszott abban, hogy csak mostanában kezdik feltárni az első világháború lövészárokcsatáinak két különleges helyszínét.
Vilonya Bianka adatgazdag tanulmányban követi végig az Operaház 1944 októberétől 1946 szeptemberéig tartó időszakát.
Az első világhírűvé lett afroamerikai revüsztár hányatott körülmények között nőtt fel Amerikában, amely mindig mostohán bánt vele. Új hazájának Franciaországot választotta. A fél világot meghódította, a másik felét felháborította. Budapesten hódolók tömege várta, de szereplése ellen tiltakoztak a parlamentben és az utcán. A világháború idején a nyugati szövetségeseknek segített, kitüntetésekkel árasztották el, tizenegy különféle származású gyereket fogadott örökbe. Martin Luther King harcostársa volt, ki is tiltották a szülőhazájából.
Sokan pályáztak már a kriminalisztika történetében a legnagyobb magyar szélhámos címére, és méltán van köztük helye a magát dúsgazdag brazil milliárdosnak és attasénak kiadó Horváth Menyusnak. Dezső András magyar szélhámosokról szóló cikksorozatában most a húszas-harmincas évek csalókirályát mutatja be.
Ez az eddig feltárt legnagyobb római kori bazilika az országban.
Lady Mary Wortley Montagu a variolációt (a vakcinázás ősét) már 75 évvel azelőtt alkalmazta, hogy Edward Jenner orvos a XVIII. század végén tökéletesítette az eljárást. Azóta a himlő vált az eddigi egyetlen eltüntetett kórokozóvá.
Állandó hiánycikk volt, amikor viszont volt, akkor nem mindig működött megfelelően. Magán, közületi, iker – így (nem) telefonáltunk az 1990-es évekig.
Ha a hírszerzés küldte volna Amerikába, a kémelhárításnak át kellett volna adnia őt, és ezt a kartonján fel kellett volna tüntetni.
A kalandorok századának egyik leghíresebb kalandora volt a magyar-szlovák-lengyel Benyovszky Móric, aki első magyarként (szlovákként, lengyelként) járt a Föld sok eldugott helyén, melyet az ő emlékirataiból ismert meg a világ. Könyvek, kutatások, műalkotások és kommersz darabok tömege szól az életéről, amely mégis tele van máig megoldatlan rejtélyekkel. Már a neve is 33 változatban szerepel a Deutsche Nationalbibliothek katalógusában. Vannak, akik szabadságharcosként őrzik emlékét, aki korát messze megelőzve, első fehér emberként adta életét a gyarmati népek szabadságáért, és vannak, akik notórius hazudozóként, rabszolgakereskedőként, szerencsevadászként tartják őt nyilván. A Magyar-Madagaszkári Társaság Benyovszky-évnek hirdette ki az ideit születésének 280. évfordulója alkalmából. Holott nem is akkor született. Az viszont biztos, hogy 235 évvel ezelőtt, 1786. május 23-án halt meg (vagy 24-én).
A Vichy-érában leszerepelt közigazgatás tekintélyének helyreállítására hozták létre, ám végül a társadalom kettészakítottságának jelképe lett a most megszüntetett állami École nationale d'administration, azaz az ENA.
Volt, aki emléket hagyott maga után. Volt, akit a tudomány szépsége vezérelt. A 19. századig nem jelentett semmi rosszat az antropodermikus bibliopégia.
Nehéz új kliséket teremteni a hajbókoláshoz, ez derült ki az évtizede a hatalom csúcsán regnáló Orbánt méltató brosúra múlt heti bemutatóján, ahogy magából a kötetből is.
Korábban úgy vélték a kutatók, hogy 14 Celsius-fok lehetett a globális átlaghőmérséklet az utolsó jégkorszak csúcsán, most azonban kiderült, ennél jóval hidegebb volt.
1981. május 13-án a vatikáni Szent Péter téren a kurd Mehmet Ali Agca fegyverrel sebesítette meg a pápát. II. János Pál rengeteg vért vesztett, de túlélte a merényletet.
A magyar kötettel zárult egy 16 kötetes német holokauszt-dokumentumkiadvány. Alul- és fölülnézetből egyaránt átélhető benne a történelem.
Ez a legrégebbi ilyen lelet, genetikai vizsgálatoknak fogják alávetni.