Hosszú időn át a Dob utca és a Kertész utca sarkán lévő Fészek volt a magyar művészek társasági életének központja. Sehol az országban annyira intenzív társasági élet nem folyt, sehol annyi kreatív szellem otthonra és egymásra nem talált, mint itt. Az intézmény még megvan, de az a társasági élet már a múlté.
A XIX. század végére megerősödött a polgári élet Magyarországon. A művészek száma megnövekedett. Ők jellemzően szabad foglalkozású polgárok lettek, sokféle felfogást képviseltek, szembeállította őket a kenyérharc, a kevés állami támogatásért, megrendelésért folyó küzdelem. Nagy többségük csak a nyomor és a kommercializálódás között választhatott. Megosztottak voltak és kiszolgáltatottak, egyre többen igényeltek olyan hatékonyabb, egységesebb érdekvédelmet, amilyen akkorra már más területeken megszerveződött.
A művészek társasági élete akkoriban sok kisebb, elszigetelt csoportban, asztaltársaságban zajlott, amelyek különböző kávéházakban, vendéglőkben fogtak helyet. Az Abbáziában, a Barossban, a Japánban, a Koronában, a New Yorkban, az EMKE-ben, a Clubban, a Nicolettiben, a Royalban stb. Amennyire nem voltak egymás szeme előtt, annyira szem előtt voltak a nyilvánosság számára. Vad belső viták idején és az ismert, népszerű művészek számára ez nem volt kellemes.
A Royal festő, szobrász törzsvendégeinek (Fadrusz János, Ligeti Miklós, Zala György, Tolnay Ákos stb.), a „royalistáknak” a körében vetődött fel, hogy kellene egy zárt klub, szalon, kaszinó, találkozó-, előadó, kiállítóhely, ahol mindenféle művészek otthon lehetnek, a különböző körök helyet kaphatnak, érintkezhetnek egymással, kiállításokat, rendezvényeket, mulatságokat, hangversenyeket, előadásokat rendezhetnek, akár a nyilvánosság, akár csak egymás számára, és ahol szakmai dolgokat is megvitathatnának, érdekvédelmi lépéseiket egyeztethetnék.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
