Már több elnöknek meggyűlt a baja a szenátusban az obstrukcióval, azzal az eszközzel, amely Amerikában a Karib-tenger kalózairól kapta a nevét, és amellyel a kisebbség akár a végtelenségig akadályozhatja egy törvény elfogadását.
Lengyelországban az egykori kommunisták ugyanazt hirdették a történelemről, mint a jelenlegi jobboldali-nacionalista kormány, hogy az ország vagy áldozat vagy hős volt az eseményekben, de sohasem tettes. Sőt, manapság ez a szemlélet a hivatalos doktrína rangjára emelkedett és aki nem ért egyet vele, az kiteszi magát a hatalom dühödt támadásainak. Erre figyelmeztet a holokauszt közelgő emléknapja előtt az osztrák író, Martin Pollack.
Minden tudományellenes hatalmi ármányt túlélve ismét megjelent az igazi 1956-os Intézet évkönyve, sorrendben immár a 26.
Szakértők kétlik, hogy Anne Frankot és családját egy zsidó jegyző árulta volna el.
A fajvédők azért kerülhettek egy platformra a kommunistákkal, mert a zsidóknál is jobban gyűlölték a németeket. Ám a budapesti ellenállóknak esélyük sem volt – derül ki Bartha Ákos Véres város című új könyvéből.
Egy világbirodalom megalkotója, a széthúzó bojárság önkényének letörője vagy paranoiás, elmebeteg tömeggyilkos, Oroszország megrontója. Hol az előbbinek, hol az utóbbinak látták a 475 évvel ezelőtt, 1547. január 16-án megkoronázott első orosz cárt, a nem kevésbé rettegő, mint amennyire Rettegett Ivánt.
Akár többéves börtönt is jelenthetett volna az írónak az az üzenet, amelyet 1949-ben a Rákosi-diktatúra egyik vezetője, Gerő írt egy másiknak, a párt főideológusának, Révai Józsefnek, aki akkor a pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője is volt. Alább bemutatjuk Méray Tibor egy eddig nem ismert levelét 1993-ból, amelyben magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy miképp kerülhette el Örkény István a börtönt.
A Stádium 28 Kör nyilatkozatot adott ki az után, hogy az év történelmi kiállításának kurátorait Kásler Miklós minden indoklás nélkül felmentette, majd az utolsó pillanatban a kiállítás szakmai irányítását a Magyarságkutató Intézetnek adta.
Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható.
A himlő kivételével a történelem során egyetlen járvány kórokozója sem tűnt el, és kevés pandémia ért véget hirtelen, inkább a lassú elmúlása a jellemző.
Világcsavargó, kalandor, nyelvzseni, üzleti zseni, amatőr régész és műkincscsempész, akinek a nevéhez a régészet történetének egyik legjelentősebb felfedezése kötődik, bár nem egészen azt fedezte fel, amit felfedezni vélt. Azt inkább pusztította brutális ásatási módszereivel.
Amióta a haladás pozitív jelenségnek minősül, nagyjából azóta szeretnek a politikusok előre menni és nem hátra.
Egy-egy tőlük vett idézettel emlékezünk a sokak által ismert és elismert hazai és külföldi hírességekre.
Több mint kétezer magyar zsidó neve szerepel azon a listán, melyet nemrég a közösségi médiában hozott nyilvánosságra a madridi szefárd intézet, a Centro Sefarad-Israel. Az orvosokat, kereskedőket, szabókat és több ezer társukat az egykori spanyol ügyvivő, Ángel Sanz Briz segítségével sikerült megmenteni, a hős diplomata történetét mégis kevesen ismerik. Madridban most ezen akarnak változtatni, amihez az egykori magyar túlélőkre és leszármazottjaikra is szükség van.
„Egy befolyásos kormánytag nézőpontjából követhetjük nyomon a magyar kabinet második világháborús politikáját, méghozzá nem egy történelmi számvetés keretében, hanem a munka dandárjában... minden utólagos korrekció nélkül.” Zsindely Ferenc, Teleki Pál államtitkárának naplója párját ritkító kordokumentum.
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.
Emmanuel Macron francia elnök budapesti látogatása alkalmából tekinti át történész szerzőnk a két ország kapcsolatait.
Olykor egymás ellen háborúztak a brit korona országai, és megesett, hogy hívei ragaszkodtak a királynőhöz a köztársaság kikiáltása után is. Mennyire más ez, mint a horvát-magyar példa!
Arany János azt mondta róla, hogy ő a szőlészet Petőfije, Ady Endre pedig azt írta a szőlőskertjéről, hogy „ez a kert a csodák kertje”. A száz évvel ezelőtt, 1921. december 3-án elhunyt Mathiász Jánost a legnagyobb szőlészek, borászok között tartják nyilván világszerte. Úgy emlékeznek rá, mint aki a filoxéra pusztítása után föltámasztotta a magyar szőlészetet. Az már kiesett az emlékezetből, hogy bizony a filoxéra elterjesztésében is kitüntetett szerepe volt.
Amilyen vékony, olyan súlyos életművet hagyott ránk a múlt századi magyar költészet magányos és talányos óriása, Pilinszky János. Egy önpusztító, boldogtalan ember keserű életművét. Az evangéliumi esztétikát hirdette, de az evangélium mint örömhír nem volt jelen sem az életében, sem az életművében.
