#történelem




30 évig kísérleteztek, végül 155 éve elindulhatott az első pesti lóvasút
 

30 évig kísérleteztek, végül 155 éve elindulhatott az első pesti lóvasút

A kötöttpályás távolsági közlekedésben a gőzmozdony sebességével és teherbírásával nem versenyezhettek a lovak a XIX. században, de a városokban más volt a helyzet. Pesten próbálkoztak ugyan gőzüzemű – kávédarálónak becézett – városi vasúttal, de nem vált be. Az első lóvasutat már 1827-ben tervbe vették, de csak húsz évvel később, 1866. július 30-án döcöghetett el az első járat a mai Kálvin tértől Újpestig.

Révész Sándor Révész Sándor







A nomád népek még kivetették a nárcisztikus, gátlástalan embereket, ma ők a toppolitikusaink
 

A nomád népek még kivetették a nárcisztikus, gátlástalan embereket, ma ők a toppolitikusaink

A holland történész-fenegyerek, Rutger Bregman arról próbálja meggyőzni az olvasót, hogy az ember a lelke mélyén rendes, szelíd lény, és nem válik azonnal vadállattá vagy gyilkológéppé, ha az őt kordában tartó társadalmi rend egy háború vagy egy katasztrófa során felbomlik. Szerinte a Homo sapiens szuperereje a barátságosságában rejlik. Interjú az Emberiség című kötet szerzőjével, aki szerint a cinizmusnak leáldozott.




A rettenthetetlen Mágnesseggű, aki nemzeti ikon lett – 100 éve született John Glenn
 

A rettenthetetlen Mágnesseggű, aki nemzeti ikon lett – 100 éve született John Glenn

Amerikában a harmadik lett az asztronauták sorában, és mégis az USA első űrhajósaként tartják őt számon. Nemzeti hősből lett még nemzetibb hős. Sokszor halhatott volna hősi halált két háborúban és az űrhajózás legkockázatosabb (h)őskorában, de bátorsága sérthetetlenné tette, 95 évig élt. Eleinte nemzeti hősként sem kellett az amerikai választóknak, aztán mégis veterán szenátor lett belőle. És a legidősebb ember, aki – már a nyolcvanhoz közeledve – az űrben járt.

Révész Sándor Révész Sándor






„Ha a nyelvünkön beszéltem, szappannal mosták ki a szám” – a kanadai őslakos iskolák traumája
 

„Ha a nyelvünkön beszéltem, szappannal mosták ki a szám” – a kanadai őslakos iskolák traumája

Egy hónap alatt több mint ezer jelöletlen sírra bukkantak Kanada egykori bentlakásos iskoláinak területén, ahol 120 éven át próbálták kiszakítani az őslakos gyermekeket saját közösségeikből. A diákok nem beszélhettek saját nyelvükön, erőszakkal térítették át őket a katolikus hitre, gyakori volt a fizikai és szexuális bántalmazás. Közülük több ezren hunytak el, az intézmények 70 százalékát fenntartó katolikus egyház azonban a mai napig nem kért bocsánatot.