#történész

„Mostanában gyakran átírják a történelemkönyveket” – magyar és ukrán történészek a légitámadások árnyékában
 

„Mostanában gyakran átírják a történelemkönyveket” – magyar és ukrán történészek a légitámadások árnyékában

„Többször megkérdeztem, hogy nem félnek-e. Mindig mosolyogva válaszoltak, hogy már megszokták a helyzetet. Én ilyenkor nagyon rosszul éreztem magam” – mondta a HVG-nek Stark Tamás történész, az Ungváron most lezárult konferencia magyar szervezője. Miért tartanak a deportálástól az ukrán történészek? Hogyan ítélik meg ma a németeket kiűző szovjet katonákat? És a holokausztban játszott ukrán szerepet? Interjú.

hvg360
Dobszay János Dobszay János
Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom
 

Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom

A nagyfokú eladósodás gazdasági centralizációért kiált, ám a nehézségek újra a felszínre hozzák a soha meg nem oldott nemzetiségi ellentéteket. Az ország egységének élő szobraként működő Tito halála után pedig az ország hosszú távon történő, stabil vezetése is lehetetlen feladattá vált. Prof. dr. Hornyák Árpáddal, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének vezetőjével és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

hvg360
Lenthár Balázs Lenthár Balázs
Rendszerváltás 35 – A nagypályások ligájába vágyakozó, mosolytalan, rideg Csehszlovákia
 

Rendszerváltás 35 – A nagypályások ligájába vágyakozó, mosolytalan, rideg Csehszlovákia

A rendszer a totális elnyomásban hitt, a magyar példától eltérően nem voltak beépített kulturális szelepek, ráadásul a szocialista blokk összeomlásának idején a nemzetiségi problémákkal is szembe kellett néznie. A humorra ellenségként tekintő, sótlan, szigorú csehszlovák szocializmus bukásáról Krajcsír Lukáccsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársával beszélgettünk.

hvg360
Lenthár Balázs Lenthár Balázs
Fülke:
 

Fülke: "Hogy antiszemita volt-e Horthy Miklós? Az volt, magára is így tekintett"

Hogyan lett szélsőjobboldali üdvöske a szélsőjobbot magától távol tartó kormányzóból? Mi igaz abból, hogy Horthy Miklóst külföldi erők segítették hatalomra, mi szükség volt a fehérterrorra? Horthy-korszakról vagy Horthy-rendszerről beszélünk és kinek az érdeme a konszolidáció? Elkerülhette-e volna a háborúba lépést? És miért nem állíttatta le a zsidók deportálását? Közéleti podcastunkban történészi választ adtunk mindenre.

Itthon
hvg.hu hvg.hu
„Ha az Orbán-rendszer nem omlik össze, akkor konszolidálódni fog
 

„Ha az Orbán-rendszer nem omlik össze, akkor konszolidálódni fog" – interjú Kalmár Melinda történésszel

A konszolidáció mindenképp erodálja a rendszert, de azzal jár, hogy előbb-utóbb mindenki involválódik, integrálódik, ha akarja, ha nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kalmár Melinda történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa. De nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv, vannak ennél sokkal radikálisabbak is. A történész arról is beszélt, milyen hatása lehet a népvándorlásnak, ettől milyen összeomlások várhatók, és min múlik a kilábalás hossza. Az interjú annak a cikksorozatnak a része, melyben arra keressük a választ, milyen lehet Magyarország 2050-re.

hvg360
Windisch Judit Windisch Judit
Laurence Rees történész: Elutasítom az állítást, hogy Hitlerrel ellentétben Sztálinnak „legalább
 

Laurence Rees történész: Elutasítom az állítást, hogy Hitlerrel ellentétben Sztálinnak „legalább" a céljai jók voltak

Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.

hvg360
Németh András Németh András
Nem lett volna 1989, ha nem lett volna 1920 – 100 éve volt a sorsdöntő varsói csata
 

Nem lett volna 1989, ha nem lett volna 1920 – 100 éve volt a sorsdöntő varsói csata

A neves lengyel történész, Andrzej Nowak "annus mirabilisnek", csodás évnek nevezi 1920-at, amikor Lengyelország a Szovjetuniót legyőzve megőrizte két évvel korábban, az első világháború végén – csaknem 130 év után – visszanyert függetlenségét. Amely csak a II. világháborúig tartott, és a lengyelek csak 1989-ben kaphatták vissza – ezért nevezi Nowak 1920-hoz hasonlóan 1989-et is csodás évnek. Alábbi cikkét az 1920. augusztus 15-én (ma lengyel állami ünnep és a hadsereg napja) véget ért varsói csata centenáriuma alkalmából írta.

hvg360
Andrzej Nowak Andrzej Nowak