Elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság M. Kiss Sándort saját halottjának tekinti.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság M. Kiss Sándort saját halottjának tekinti.
„Többször megkérdeztem, hogy nem félnek-e. Mindig mosolyogva válaszoltak, hogy már megszokták a helyzetet. Én ilyenkor nagyon rosszul éreztem magam” – mondta a HVG-nek Stark Tamás történész, az Ungváron most lezárult konferencia magyar szervezője. Miért tartanak a deportálástól az ukrán történészek? Hogyan ítélik meg ma a németeket kiűző szovjet katonákat? És a holokausztban játszott ukrán szerepet? Interjú.
A nagyfokú eladósodás gazdasági centralizációért kiált, ám a nehézségek újra a felszínre hozzák a soha meg nem oldott nemzetiségi ellentéteket. Az ország egységének élő szobraként működő Tito halála után pedig az ország hosszú távon történő, stabil vezetése is lehetetlen feladattá vált. Prof. dr. Hornyák Árpáddal, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének vezetőjével és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.
A rendszer a totális elnyomásban hitt, a magyar példától eltérően nem voltak beépített kulturális szelepek, ráadásul a szocialista blokk összeomlásának idején a nemzetiségi problémákkal is szembe kellett néznie. A humorra ellenségként tekintő, sótlan, szigorú csehszlovák szocializmus bukásáról Krajcsír Lukáccsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársával beszélgettünk.
Allan Lichtman módszerét egy szovjet szeizmológus modellje ihlette.
Igény mondjuk lett volna rá, ám a Magyarságkutató Intézetnél dolgozó Borvendég Zsuzsanna történész eltávolítását Csák János tárcájának közbelépése megakadályozta.
Hogyan győzte le a szabadelvű, liberális főváros a keresztény-nemzeti kurzust a húszas-harmincas években? – erről beszélgettünk Hatos Pál történésszel a főváros születésének 150. évfordulóján. Kiderül, hogyan habzsolta a horthysta elit a szabados Budapest deviánsnak bélyegzett gyönyöreit.
Hogyan lett szélsőjobboldali üdvöske a szélsőjobbot magától távol tartó kormányzóból? Mi igaz abból, hogy Horthy Miklóst külföldi erők segítették hatalomra, mi szükség volt a fehérterrorra? Horthy-korszakról vagy Horthy-rendszerről beszélünk és kinek az érdeme a konszolidáció? Elkerülhette-e volna a háborúba lépést? És miért nem állíttatta le a zsidók deportálását? Közéleti podcastunkban történészi választ adtunk mindenre.
A konszolidáció mindenképp erodálja a rendszert, de azzal jár, hogy előbb-utóbb mindenki involválódik, integrálódik, ha akarja, ha nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kalmár Melinda történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa. De nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv, vannak ennél sokkal radikálisabbak is. A történész arról is beszélt, milyen hatása lehet a népvándorlásnak, ettől milyen összeomlások várhatók, és min múlik a kilábalás hossza. Az interjú annak a cikksorozatnak a része, melyben arra keressük a választ, milyen lehet Magyarország 2050-re.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Vlagyimir Putyin az Egyesült Államokkal szembeni zsigeri bizalmatlanságot lovagolja meg, Oroszországot pedig áldozatnak állítja be. És semmit sem lehet jobban eladni, mint a védelemnek álcázott agressziót, állítja Ute Frevert történész, az emberi fejlődéssel foglalkozó berlini Max Planck Intézet igazgatója.
Páratlan, ezeréves középkori aranykincsre bukkant fémdetektor segítségével egy holland történész: a leletegyüttes négy arany fülbevalóból, két aranylevél csíkból és 39 ezüstpénzből áll – adta hírül a holland nemzeti régiségtár (Rijksmuseum van Oudheden).
A történész szerint egy dologban nem tévedett csak a magyar kormányfővel kapcsolatban: ő a generációja legtehetségesebb politikusa a posztkommunista Európában.
Csak a vörösterror során több mint 1,3 millióan haltak meg.
A könnyen átélhető, bár hamis történetek Trianonról „egyszerűbb magyarázattal szolgálnak a valóságosnál” a történész szerint, aki arról is beszélt a HVG-nek adott interjújában, mit is akartak valójában a szabadkőművesek az ország feldarabolásának tervével kapcsolatban.
A történész szerint a kormányfő hullarablást követ el akkor, amikor az ukránok szabadságharcából a Fidesz számára kamatozó politikai tartalmat gyárt.
Jan Grabowski és Barbara Engelking történészeknek nem kell bocsánatot kérniük egy egykori községi bíró rokonától.
A történelemben soha nem volt még lehetőség arra, hogy egy, az 1900-as évek elején készült videót ennyire közel érezzünk magunkhoz. A YouTube-ra most sorra kerülnek fel az alaposan feljavított minőségű felvételek, de a történészek szerint ez nem biztos, hogy valóban jó dolog.