Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint másfél milliárd ember, vagyis a világ népességének 24,8 százaléka (minden harmadik személy) vashiányos. További adatok azt mutatják, hogy Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, valamint a gyerekek közel fele is vashiányos. A betegség nőknél különösen gyakori, a vashiányos vérszegénységben szenvedők 75-80 százaléka közülük kerül ki.
Hiába élünk tudatosan és hiába figyelünk az egészségünkre, néhány életmódbeli változtatás, az egyoldalú táplálkozás – például a vörös húsok elhagyása vagy egy szigorú diéta – miatt gyorsan kialakulhat a vashiányos állapot. Ha szeretnénk megelőzni a bajt, már számos vaskészítmény áll a rendelkezésünkre, de jó, ha tudjuk: a vaspótlók több-kevesebb mellékhatást is okozhatnak, így érdemes körültekintően kiválasztani azt a készítményt, amely jelentősebb kellemetlenségek és a túladagolás kockázata nélkül segíthet feltölteni szervezetünk vasraktárait.
A szervezet vashiányos állapota sok tényezőre visszavezethető. Hátterében a serdülőkori gyors növekedés, a menstruáció alatti fokozott vasvesztés, gyulladás, felszívódási zavarok, de akár daganatos megbetegedés is állhat. A hiány okának felderítése ezért minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, pótlása pedig csak megfelelő protokoll mellett végezhető.
Nem tartjuk fontosnak, pedig szervezetünk egyik nélkülözhetetlen építőköve a vas. A vashiányt testünk számos módon jelzi nekünk, ilyenkor idegrendszeri, emésztő-, ér- és immunrendszeri, keringési, légzési zavarok léphetnek fel, sőt, akár ritka és furcsa tüneteket is tapasztalhatunk. Ám a vashiányt egyáltalán nem könnyű felismerni a szerteágazó, nem specifikus tünetek sokasága miatt.
Hogy a vashiány mennyire gyakori jelenség, azt jól mutatja, hogy a felmérések szerint a Föld lakosságának harmadát, vagyis minden harmadik embert sújtja. A másfél milliárd emberből azonban csak kevesen vannak a diagnózis birtokában, pedig a vashiány súlyos gondokat jelezhet: olyan vészjelzés a szervezettől, amely azt mutatja, hogy a hiányállapot mögött általában valamilyen betegség vagy fiziológiás változás áll.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.
A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon. Mivel vasat a szervezetünk nem tud előállítani, állati és növényi eredetű táplálékainkkal vesszük magunkhoz. A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet: a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.
A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire sajnos nem észlelik időben testük jelzéseit, későn tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, gyakran csak akkor, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy súlyos következményekkel járó globális probléma, a vashiány jelentősen aluldiagnosztizált állapot. November 26-a a vashiány napja.
Nyakunkon az ősz, mindeközben a koronavírus-járvány egyre nagyobb hullámot vet, tehát nem árt több figyelmet fordítanunk immunrendszerünk megizmosítására. Talán hihetetlen, de ehhez sokszor elég csak egy kicsivel több vasat bevinni a szervezetünkbe.
Ismerős a helyzet, amikor a drogériák vagy hipermarketek polcai előtt csak áll az ember tanácstalanul és azt sem tudja, hogy az állandó fáradtsággal, visszatérő fertőzésekkel vagy étvágytalansággal járó vashiányra milyen vaskészítményt vásároljon. Dr. Bajnok Éva belgyógyász segítségével rendet teszünk a vasat tartalmazó termékek között, hogy könnyebb legyen választani.
A vashiányt és az emiatt kialakuló vérszegénységet az egyik legelterjedtebb népbetegségnek is mondhatjuk, ezért már világnapot is kapott: november 26-a vashiány napja.
Míg a férfiak ajánlott vasbevitele naponta 12 milligramm, addig a nőké 15, amit a szokásos táplálékkal nem mindig sikerül biztosítani, ezért a nőket sokkal inkább fenyegeti a vashiány. Közülük is különösen veszélyeztetett a következő öt csoport: a menstruáció megjelenése, azaz a menarche idején a fejlődésben lévő lányok, a várandós és szoptatós kismamák, a diétázók és a változókorú nők. Nekik fokozottan oda kell figyelniük a vasbevitelre, hogy elkerüljék a vashiány, vagy súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység kellemetlen tüneteit.
Egy kanadai feltaláló egy egyszerű megoldást kínálna egy globálisan jelen lévő problémára: a vashiányra.
A csecsemő vashiánya összefügghet azzal, hogy édesanyja sok tejet ivott a várandósság alatt - derült ki egy új-zélandi kutatásból.
Néha az egyszerű ötletek is előreviszik az orvostudományt, legutóbb azt fedezték fel, hogy a vas erősíti a beteg szívet és javítja a szívbetegek életminőségét. A berlini egyetemi klinika, a Charité kutatóinak nemzetközi szakmai körökben is figyelmet keltett eredményeiről két német hetilap, a Die Zeit és a Focus magazin online kiadásai is beszámoltak.
A szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagból, azaz a vasból - normál állapotban - napi 1-2 milligrammnyi szívódik fel. Precíz egyensúlyi állapotról van szó, amelynek zavara legtöbbször túlterheléses állapotokhoz vezethet; vashiány viszont elégtelen táplálkozás, az ásványi anyag rossz felszívódása vagy vérveszteség miatt alakulhat ki.
