Öt fontos pont a vaspótlásról, lépésről lépésre

Korábban keveset hallhattunk a vas fontosságáról, mára azonban köztudottá vált, hogy testi működésünk minden kritikus funkcióját meghatározza a szervezet vasellátottsága. Legyen szó energia-metabolizmusról, kollagénszintézisről, oxigénszállításról, kiegyensúlyozott agyi funkciókról vagy a sav-bázis egyensúlyról, optimális vasszint híján egyik sem működhet jól. A nyugati életmód és vele együtt az egészségtelen étrend, a feldolgozott, illetve rossz minőségű ételek, valamint az alapanyagok egyre csökkenő vitamin-, nyomelem-, és tápanyagszintje miatt egyre kevesebb vashoz jutunk. Ezért érdemes néha ellenőriznünk, hogy a néha-néha előforduló hajhullás, sápadtság vagy a bőrszárazság nem egy esetleges vashiányos állapot tünete-e.

Nulladik lépcsőfok: Tárjuk fel a hátteret!

A vashiány első tünetei éppen az imént felsoroltak, amelyekről a legtöbb esetben egyszerűen nem veszünk tudomást. Pedig a mérsékelt vashiányos állapot kezelés nélkül, az idő előrehaladtával egyre súlyosabbá válhat. Jól megfigyelhető ez a gyorsan növő kamaszok esetében, akik sokszor panaszkodnak fáradtságra, levertségre, vagy koncentrációzavarra. Panaszaikkal azonban nem jutnak el szakemberhez, amíg azok okát egyszerű kimerültségnek gondolják. Ha egészségesen élnek, és nem egyoldalúan táplálkoznak, a szervezetük idővel korrigálja a hibát, és igyekszik visszaállítani a saját, optimális vasegyensúlyát, azaz a rövid ideig tartó hiányállapot sokszor külső segítség nélkül is megoldódhat. Ám ha a hiányállapot tovább fennáll, és nem érkezik megfelelő vas-utánpótlás, az akár vashiányos anémiához vezethet, amely már súlyos, életveszélyes állapot, és mindenképpen kezelést igényel. Vashiányt okozhat bármilyen eredetű tartós gyulladás, felszívódási zavar, de akár daganatos megbetegedés is. Ezért fontos, hogy feltárjuk az egészségügyi hátteret, és ha kell, komplex gyógyítási protokollt alkalmazzunk.

Első lépcsőfok: visszapótlás természetesen

Az első tünetek még csak a vasraktárak apadását jelzik, a szakemberek ezért is nevezik ezt a szintet „raktárvas-hiánynak”. A vasban gazdag étrend alapvető elemei a húsok és a tojás: egyetlen tojás is 1,4 milligramm vasat tartalmaz, míg a húsok esetében a marhahús tíz dekagrammja 3,5 milligramm, ugyanennyi pulykahús pedig 2-3 milligrammnyi vasforrást jelent. Jó, ha tudjuk, hogy a vas felszívódása a vékonybél első traktusában megy végbe, és a folyamatot segíti a közepesen savas környezet. Ezért is javítja a C-vitamin a vas beépülésének hatásfokát, viszont a stimulálószerek, így a kávé és a tea, valamint a magas rosttartalom gátolják és nehezítik a vasfelszívódási folyamatot.

Második lépcsőfok: amikor az étel már nem elég

Ha a tudatos étrend kevésnek bizonyul, a vasvisszapótlási protokoll a vasat tartalmazó étrendkiegészítők szedésével folytatódik. Ezek – a hatósági előírások értelmében – minimum 2,1 milligramm, maximum 45 milligramm elemi vasat tartalmazhatnak, ami nem tévesztendő össze a vas-só tartalommal. Ennek a vastartalomnak azonban mindössze tíz (néhány szakértő szerint inkább csak 5-8) százaléka szívódik fel a szervezetben, vagyis ahhoz, hogy a normál, napi 1-2 milligrammnyi vasvesztést pótolhassuk, a készítményekkel minimum 10-20 milligrammnyi elemi vasat kell bevinnünk. Ám, ha már kialakult a vashiányos állapot, a napi 1-2 milligramm vas pótlásánál már jóval többre lehet szükségünk. Az étrendkiegészítők vastartalmának ráadásul csak 30 százaléka jól hasznosuló elemi vas, ezért a visszapótlásra ezek a készítmények önmagukban nem alkalmasak, legfeljebb a vasban gazdag étrend kiegészítéseként érdemes rájuk tekinteni. Mivel a hatóanyag-tartalmuk minimális, a velük folytatott vaspótlás akár fél évig is elhúzódhat. A multivitaminok még kevésbé alkalmasak a vaspótlásra, mert magnézium- és kalciumtartalmuk miatt a bennük található vastartalom nem, vagy csak elenyésző mennyiségben szívódik fel. Ugyanez vonatkozik a bevonatos tablettákra is, mert ezek csak a bél távolabbi szakaszában oldódnak fel, ahol már nincs vasfelszívódás.

Harmadik lépcsőfok: a gyógyszeres kezelés

A vaspótlás harmadik fokozatára akkor van szükség, amikor a vashiány már kifejezett, ugyanis ilyenkor a vasraktárak már teljesen kiürültek és a létfontosságú molekulák sem jutnak megfelelő mennyiséghez: ekkor már súlyos vashiány, akár vashiányos anémia is kialakulhat. Komolyabb vashiány esetén szájon át szedhető gyógyszerekkel, bizonyos esetekben pedig (például, ha a szájon át szedett gyógyszert a páciens nem tolerálja) a negyedik lépcsőfokként ismert intravénás pótlás alkalmazására is szükség lehet. A gyógyszeres kezelést szakorvos állíthatja be a körülmények és a kialakult hiány mértékének ismeretében. A szakemberek által javasolt vény nélkül kapható vagy receptre felírt készítményekkel a vérképünk általában hamar normalizálódhat, de a kiürült vasraktárak feltöltéséhez több hetes kezelésre lesz szükség. Jó, ha tudjuk, hogy a vaspótló gyógyszerek is különbözhetnek egymástól. A ferro-készítményeket (másnéven vas(II)-t, például vas-szulfátot tartalmazó gyógyszereket) minden más gyógyszertől, kalciumtól és magnéziumtól elkülönítve, étkezés előtt vagy után legalább 2 órás szünettel vehetjük be. A ferri-tartalmúak (vagyis a vas(III)-iont tartalmazók) felszívódását viszont étel-, ital- és gyógyszerkomponensek nem befolyásolják, így ezek étkezéssel, és egyéb gyógyszereinkkel együtt is bevehetők. Ráadásul a szedésük jóval kevesebb gyomor- és bélpanasszal jár.

Negyedik lépcsőfok: amikor már nincs idő a gyógyulásra

Ha olyan az élethelyzet, hogy a szájon át adható gyógyszerek hatását, a vas megfelelő hasznosulást már nincs idő kivárni, az orvosok intravénás pótlást írnak elő. Általában a terhesség utolsó trimeszterében, vagy műtét előtt felfedezett súlyos vashiányos állapot miatt lehet szükség az intravénás terápiára. Alkalmazása előfordulhat még olyan esetekben is, amikor a gyógyszerszedés nem alkalmazható: például vérzéssel járó bélbetegségek, esetleg a gyomor-bél traktuson végzett műtétek esetén. Ezt a lépcsőfokot mindig szigorú szakorvosi felügyelet mellett végzik, hiszen a nagyobb dózis túltelítődést okozhat, ami épp olyan súlyos tüneteket idézhet elő, mint a vashiányos állapot. Ha a szervezetben található elemi vas mennyisége testsúlykilogrammonként eléri a 20-60 milligrammot, metabolikus zavarok, de akár a máj, a szív vagy az érrendszer is károsodhat, ezért az intravénás terápia alkalmazását mindig pontos diagnózis előzi meg.

Tudta-e?

A vastartalmú készítmények szedését bakteriális fertőzések idején érdemes elhagynunk, mert a vas segítheti a kórokozók anyagcseréjét, ezáltal a szaporodásukat is.