A vitalitás mellett az erős immunrendszer is kell őszre!
Nyakunkon az ősz, mindeközben a koronavírus-járvány egyre nagyobb hullámot vet, tehát nem árt több figyelmet fordítanunk immunrendszerünk megizmosítására. Talán hihetetlen, de ehhez sokszor elég csak egy kicsivel több vasat bevinni a szervezetünkbe.
De hol van az immunrendszerünk?
Ha erőtlenek vagyunk, miközben egyik fertőzés után jön a másik, nem kell egyből a legrosszabbra gondolni – könnyen lehet, hogy csak megfogyatkoztak a szervezetünk vasraktárai, ezért az immunrendszerünk nem tud acélosan helytállni. Márpedig az immunrendszer olyan, mint egy érzékeny szűrő: ha jól működik, fennakadnak rajta a kórokozók, ha nem működik jól, akkor beengedi őket, és megbetegszünk.
Időről-időre felmerül ennek kapcsán, hogy de mégis, hol található az immunrendszerünk? Sokan úgy képzelik el, mint a lélek vagy a tudat létezését: megfoghatatlan, mégis működik. Pedig az immunrendszerünk nagyon is fizikai, és optimális esetben egy csodálatosan működő laboratórium, merthogy igazából a külső csapások elleni védekezésben részt vevő sejtjeink, szöveteink és szerveink együttese.
A védekezés első vonalában a nyirokrendszerünk áll, amely a nyirokszervekből és az őket összekötő nyirokerekből áll. A nyirokszervek – melyek működéséhez a vas elengedhetetlen – közé tartozik a csontvelő, a csecsemőmirigy, a lép, a máj, a nyirokcsomók, de nagy szerepet kap a védekezésben a bőr és a nyálkahártyák is. Az emésztőrendszer nyálkahártyájához tartozó immunszervek a mandulák és a féregnyúlvány is. Szóval mindannyiunkat ez csodás belső pajzs óv, amit nem árt néha erősítenünk is, ha kell.
Hogyan tartsuk karban?
Immunrendszerünk hatékonysága számos tényezőtől függ, az egyik ilyen a szervezetünk folyadék-ellátottsága. A sokat emlegetett víz egyrészt remek oldószer, hiszen szükséges más anyagok hasznosításához, másrészt a folyadék biztosítja az anyagcsere gyorsaságát, a méreganyagok elszállítását és ürülését, illetve az idegsejtjeink minőségi működését is.
Immunrendszerünk működéséhez a folyadékbevitel mellett ugyanilyen fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. Ennek lényege, hogy a szervezetbe megfelelő arányban jussanak az alap- és védőtápanyagok, valamint vitaminok és nyomelemek, melyek egyike a vas. Ha ezt harmóniában tartjuk, akkor nemcsak az oxigént szállító vérnek, hanem az immunrendszerünknek is elengedő vastartalmat biztosíthatunk. Mivel a vas nem termelődik újra, a napi szinten vesztett vasat folyamatosan be kell vinnünk a szervezetünkbe, ami legegyszerűbben a táplálékkal lehetséges. De még nagy odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy átmenetileg kiürülnek a vasraktárak, márpedig megfelelő vasszint nélkül szervezetünk nem tud egészségesem működni, sérül a szervezet vitalitása, gyengül a védekezési képessége.
|
Fontos tudni, hogy betegségek alatt eleve csökken az étvágyunk, ezért kevesebb vas is kerül be a szervezetünkbe, aminek a felszívódását ráadásul a betegség meg is akadályozza. Fertőzés alatt tehát nem érdemes vaspótlót szedni, utána viszont fontos! A hatásos pótláshoz azonban megfelelő mennyiségű és jó minőségű elemi vasat érdemes szedni. |
Mivel a nyári feltöltődés sajnos már a múlté, az őszi mókuskerék és a koronavírus járvány fizikai-lelki hatásai közepette kiemelt figyelmet kell szentelnünk a vas bevitelére.
A legfontosabb vasbombák
Lehet, hogy már mindenkinek a könyökén jön ki, hogy milyen táplálékban található vas, de ismétlés a tudás anyja, tehát lássuk a legjobb vasbombákat, hátha ezek is elegendők, mielőtt plusz vaspótlásra lenne szükségünk.
- Húsok: a bárány és a kagyló tartalmazza a legtöbb vasat, ezt követi a sertésmáj, de a többi májféleség is jó vasforrás. A húsokban lévő vastartalom jobban felszívódik, mint a zöldségekben található.
- Tej, tojás: a juh- és kecsketejben van a legtöbb vas, de a tehéntejben is van egy kevés. A tojás fontos alapanyag: 100 grammban 1,4 milligramm vas található.
- Olajos magvak: a leginkább említésre méltó a mogyoró, szezámmag, pisztácia, tökmag, napraforgómag, mák.
- Zöldségek: 100 gramm spenótban 3 milligramm vas található, de a sóskához hasonlóan a benne lévő oxálsav gátolja a felszívódást. Remek vasforrás a fodros kel, a cékla zöldje, a brokkoli és a kelkáposzta is. A hüvelyesek közül kiemelkedik a lencse, valamint szinte minden babféle (szójabab, vesebab, borsó, zöldbab, sárgaborsó). A napon szárított paradicsomban és a vargányában is meglepően sok a vas.
- Gyümölcsök: asztalt szilva, vörös és fekete ribizli, őszi- és sárgabarack, mazsola.
- Gabona: a búzakorpában eleve sok a vas, de a búzalisztben is van. Az amaránt tízszer annyi vasat tartalmaz, mint a liszt, a tésztafélék pedig szinte mindig tartalmaznak vasat, melyet mesterségesen adnak hozzá vas-szulfát formában, az egészségügyi előírásoknak megfelelően.
- Gyógynövények: Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember szerint a csalán kitűnő vérképző és remek fáradékonyság ellen. A csipkebogyó magas C-vitamin-tartalma segíti a vas felszívódását. Az erdei málnalevél is nagyszerű vasforrás, az erdei szederlevél segíti a vérképzést és vértisztító hatású. A fekete ribizlilevél fogyasztása segíti a hajszálerek vérkeringését, és az érgyulladásokat is csökkenti. Vigyázat! A fekete olívabogyó, a sok fekete tea és kávé viszont gátolja a vas felszívódását.
A nők eleve kevesebbet esznek, kisebbek a vasraktáraik is, és termékeny korban a menzesz, illetve a terhesség-szülés miatt is nagyobb a vasszükségletük a férfiakhoz képest. Ezért kb. 50 éves korukig valamivel alacsonyabb vasmennyiség tárolódik a szöveteikben, de 65 éves korra már azonos a két nemnél az érték. A nőknél gyakori, hogy a pajzsmirigyhormon hiánya vagy táplálkozási hiányosságok okozzák a vérszegénységet.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Maltofer forgalmazója a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Akár súlyos gondot is okozhat, ha nem figyelünk a vaspótlásra - Interjú
A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Vashiány: szinte mindenki érintett lehet!
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Vashiány? Íme az öt leginkább veszélyeztetett csoport!
Míg a férfiak ajánlott vasbevitele naponta 12 milligramm, addig a nőké 15, amit a szokásos táplálékkal nem mindig sikerül biztosítani, ezért a nőket sokkal inkább fenyegeti a vashiány. Közülük is különösen veszélyeztetett a következő öt csoport: a menstruáció megjelenése, azaz a menarche idején a fejlődésben lévő lányok, a várandós és szoptatós kismamák, a diétázók és a változókorú nők. Nekik fokozottan oda kell figyelniük a vasbevitelre, hogy elkerüljék a vashiány, vagy súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység kellemetlen tüneteit.
Gondolta volna? Minden negyedik ember vérszegény!
A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon. Mivel vasat a szervezetünk nem tud előállítani, állati és növényi eredetű táplálékainkkal vesszük magunkhoz. A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet: a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.
Vashiány: nem mindegy, mivel és hogyan pótolja!
Ismerős a helyzet, amikor a drogériák vagy hipermarketek polcai előtt csak áll az ember tanácstalanul és azt sem tudja, hogy az állandó fáradtsággal, visszatérő fertőzésekkel vagy étvágytalansággal járó vashiányra milyen vaskészítményt vásároljon. Dr. Bajnok Éva belgyógyász segítségével rendet teszünk a vasat tartalmazó termékek között, hogy könnyebb legyen választani.
