Ütőképes és lemaradó társaságokra szakadt szét a magyar közép- és nagyvállalati mezőny, melyek teljesen máshogy élik meg az ország politikai és gazdaságpolitikai tényezőit, de túlnyomó részük már otthon érzi magát a NER világában, és tudja, mire számíthat – derül ki a Corvinus friss céges kutatásából.
A „mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében”. A pénz előteremtését Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől várják.
Eltekintve attól, hogy Magyarország ismét kimaradt az uniós csúcson az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásból, nem történt izgalomra okot adó esemény Brüsszelben. A két naposra tervezett találkozó egy nap alatt véget ért.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bemutatta az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, amely azt a keretet tartalmazza, amelynek mentén a jogalkotási folyamatot elindítja az EU. Az egyik cél a vállalkozások terheinek könnyítése, a másik pedig a közös beszerzések előtérbe helyezése.
Az Európai Bizottság elnöke hárompontos célt tűzött ki a globális versenyben, az Egyesült Államokkal együttműködnének, mert 1500 milliárd eurós kereskedelemről van szó.
Az Európai Unió 34 úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyagot tart nyilván, amelyek fontos összetevői a termelésnek. Ezeknek a túlnyomó többségét importálni kell, ezért Brüsszelben egyre nagyobb figyelmet szentelnek Dél-Amerikának, ahol viszont a szükséges nyersanyagok közül 24 fellelhető. A baj csak az, hogy ez másnak is eszébe jutott.
Egyik oldalon a kormányzati sikerpropaganda, amely szerint a magyar elnökség páratlan eredményeket elérve ismét naggyá tette Európát, a másik oldalon pedig a rengeteg kérdőjel, hogy ezt vajon mivel lehetne alátámasztani. Elemzésünkben sorra vesszük az egyes területeket, az azokhoz kapcsolódó magyar álláspontot és a tényeket, amelyek segítenek eloszlatni a narancsszínű ködöt.
Gördülékenyen levezényelt rendezvény, elfogadott versenyképességi nyilatkozat, Budapestre látogató ukrán elnök. Minden adott, hogy a budapesti informális EU-csúcs és az Európai Politikai Közösség egy nappal korábban megszervezett találkozója dicsőséges sikerként vonuljon be a magyar kormány emlékkönyvébe. Azonban a csaták még hátravannak, és azokat nem Budapesten, hanem Brüsszelben vívják.
Miközben Nagy Márton azon sopánkodik, hogy a magyarok nem itthon költik el a pénzüket, cseh és lengyel befektetők letarolták a magyar e-kereskedelmet. A két ország vállalkozói jó néhány egyéb ágazatban is betörtek a magyar piacra, míg a Fideszhez közel álló cégek a külföldi terjeszkedéssel erőlködnek.
2010 óta 8 százalékkal nőtt a magyar feldolgozóipari termelékenység, ez a legkisebb növekedés az egész régióban, és elmarad az uniós átlagtól is.
Bár a német gazdaság továbbra is gyengélkedik, Lóga Máté, az NGM államtitkára szerint “jövőre el kell érnünk a 3 százalék feletti gazdasági növekedést”. A magyar kormány a beruházásoknál a következő egy-másfél évben a kis- és középvállalkozásokra akar támaszkodni.
A sajtó már megtelt Mario Draghi kijelentésével, miszerint az Európai Unió lassú agóniával végezheti, ha nem hajt végre 180 fokos fordulatot gazdasági működésében. Az EUrologus szakértőkkel vesézte ki az EU versenyképességével foglalkozó jelentést, de megnéztük a pártok reakcióit is.
Évtizedes sikertörténet, amit évtizedes mélyrepülés követ – nagyjából így lehet lefordítani Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének szavait az idei Közgazdász vándorgyűlés kiemelt előadójaként. A monetáris és költségvetési oldal konfliktusai látványosak, külső szemlélő előtt is csattannak, de a legnagyobb baj nem itt van. Matolcsy szavait alátámasztják azok az adatok is, amelyeket a jegybank a beszéd elhangzása után közölt.
Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank volt elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.
A nagy presztízsű svájci versenyképességi rangsorban.
Méltatlannak nevezte a nemzetgazdasági miniszter a jegybank hangnemét. Főleg azt sérelmezte, hogy a nyilvánosság előtt kritizálták a versenyképességi stratégiát.
A legutóbbi uniós csúcstalálkozón a leghosszabban tárgyalt napirendi pont Enrico Letta volt olasz miniszterelnök jelentése volt, amely az EU egységes piacának erősítéséről szólt. A tagállami vezetők nem várt lendülettel vetették magukat ebbe a stratégiai vitába, bár tudni lehetett, hogy nem születik döntés. Előbb-utóbb azonban állást kell foglalni: milyen forrásból növelje versenyképességét az EU – ebben a számítanak a magyar kormány segítségére is.
Tavaly szeptemberben jelentette be Ursula von der Leyen, hogy a Kínában gyártott elektromos autók ügyében vizsgálatot indít az Európai Bizottság, mert a kínai állami támogatás miatt ezek a cégek olyan versenyelőnyt élveznek az európai piacon, ami hátrányosan érinti az európai gyártókat. A döntés most vált véglegessé.
Három kulcsfontosságú területre épít a hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett Draghi-jelentés, amely az EU versenyképességének alakulását, kilátásait és a feladatokat taglalja. A volt olasz kormányfőt, Mario Draghit arra kérte az EU vezetése, hogy vizsgálja meg az unió versenyképességének helyzetét, és tegyen javaslatokat a tagállamoknak.
Az NGM által felvázolt gazdasági pálya nincs összhangban a realitásokkal, konkrét célok helyett általános hívószavakkal dobálóznak, arról pedig, hogy miből lenne pénz a fejlesztésre, annyit írtak, hogy az EU-tól kell kérni – írja a Magyar Nemzeti Bank a kormány versenyképességi stratégiájáról.
