Hiába alacsony a munkanélküliség, annyira gyenge a termelékenység, és olyan képzetlen sok dolgozó, hogy így lehagy minket Közép-Európa nagy része – figyelmeztetett az MNB.
Hogyan jutott el a globális minimumadó koncepciója néhány év és elbukott próbálkozások után a megvalósításig? Hogyan formálta saját érdekei szerint az Egyesült Államok, és hogyan érinti Magyarországot? Erről ír vendégcikkében Kocsis Richárd, az EY szakértője.
A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján a Portfolio beszámolója szerint.
Hazánk egy helyezést rontva, idén a 38-adik helyre került a 134 országot felvonultató Globális tehetség-versenyképességi indexen. A tehetségek bevonzása és megtartása alapján összeállított rangsor élén, immár 10. éve Svájc áll, Szingapúr és az Egyesült Államok előtt.
Németország lesz a világ egyetlen nagy gazdasága, amely 2023-ban zsugorodik. A bajok ugyan eltérnek a 90-es évek végitől, de ismét nagy adag reformra lenne szükség a versenyképesség helyreállításához. A német visszaesést pedig hazánk hatványozottan megszenvedi.
Az Európai Parlament elfogadta a stratégiai nyersanyagellátás fellendítéséről szóló álláspontját, amely kulcsfontosságú az EU fenntartható és digitális jövőjének biztosításához.
Átnézte a Magyar Nemzeti Bank, hol tartanak annak a 330 pontnak a megvalósításával, amelyet még évekkel ezelőtt javasoltak, hogy versenyképesebb legyen az ország.
Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre. A NER-lovagok cégeinek utóbbi időben mutatott teljesítménye pedig azt is elárulja, hogy nem sikerült az elmúlt évtized nagy terve, hogy hosszú távon is erős magyar cégeket hozzanak létre. Interjú.
A magas energiaárak nemcsak az európai polgárok életét nehezítik meg, de egész iparágak kerülhetnek padlóra, miközben az USA, Kína és más országok magukhoz vonzzák az új ipari beruházásokat – vázolta fel a helyzetet Thierry Breton.
Sok iparágban nem használják ki elég jól a kis- és közepes vállalatok a digitalizáció lehetőségeit, miközben a felszereltségük meglenne ehhez. A BME azt vizsgálja, mire lehet még szükség a versenyképesség javításához.
Egy ország gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll a lakosainak a képzettségével. Magyarország ebben nem lehet büszke magára, és a jövő csak rosszabb lesz.
Cégbezárások jöhetnek az osztrák gazdasági kamara és az iparszövetség szerint. Mondani se kell, ez rossz hír a magyaroknak is, mert rengeteg honfitársunk dolgozik a szomszédban.
Szexista sztereotípiákra építve fogalmaz meg ajánlásokat az Állami Számvevőszék elemzése, amely a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának a következményeit vizsgálja. A következtetésük az, hogy a túl sok diplomával rendelkező nő árt az ország versenyképességének és a demográfia helyzetének sem tesz jó.
Grandiózus tervvel állt elő az Európai Unió, hogy elkerülje az olyan helyzeteket, amelyek szinte megszokottá váltak az elmúlt két évben, vagyis azt, hogy egymás után álltak le a termelőüzemek, mert nem volt elegendő chip a gyártáshoz. A most bejelentett elképzelés szerint sok területen kellene előrelépni, de a nagy verseny vége nagy arcra esés is lehet.
A Samsung piacvezető szerepre pályázik a processzorgyártásban, és szórakoztatói elektronikai eszközeivel is még nagyobb szeletet akar kihasítani a piacból.
A jegybankelnök azt írja hétfői cikkében, hogy válság jön, de egy „versenyképességi fordulat” megvédené Magyarországot, ehhez van szükség egy új gazdaságpolitikai intézményre.