Elszállt a békepipa füstje, Nagy Márton megint nekifeszült Matolcsyéknak
Méltatlannak nevezte a nemzetgazdasági miniszter a jegybank hangnemét. Főleg azt sérelmezte, hogy a nyilvánosság előtt kritizálták a versenyképességi stratégiát.
#versenyképesség
MNB: Nem sok közük van Nagy Mártonék álmainak a valósághoz
Az NGM által felvázolt gazdasági pálya nincs összhangban a realitásokkal, konkrét célok helyett általános hívószavakkal dobálóznak, arról pedig, hogy miből lenne pénz a fejlesztésre, annyit írtak, hogy az EU-tól kell kérni – írja a Magyar Nemzeti Bank a kormány versenyképességi stratégiájáról.
Magyarországra testálták a feladatot, hogy segítsen versenyképessé tenni az EU-t
A legutóbbi uniós csúcstalálkozón a leghosszabban tárgyalt napirendi pont Enrico Letta volt olasz miniszterelnök jelentése volt, amely az EU egységes piacának erősítéséről szólt. A tagállami vezetők nem várt lendülettel vetették magukat ebbe a stratégiai vitába, bár tudni lehetett, hogy nem születik döntés. Előbb-utóbb azonban állást kell foglalni: milyen forrásból növelje versenyképességét az EU – ebben a számítanak a magyar kormány segítségére is.
EU-csúcs: átfogó versenyképességi reformok nélkül le fog maradni az EU gazdasága
Keményen megkongatta a vészharangot az EU vezetői által rendelt versenyképességi helyzetjelentésben és reformtervezetben az erre felkért volt olasz miniszterelnök.
Vége az ingyenebédnek – üzeni Brüsszel mindenkinek
Mario Draghi korábban megmentette az eurót, most az európai gazdasággal tenné ugyanezt.
Kijavították Nagy Márton köszöntőjét, miután megírtuk, mekkora hibák vannak benne
Több olyan mondatot is átírt az NGM a versenyképességi stratégiában, amiről megírtuk, hogy mennyire rossz, de azért még így is hagytak hibákat a szövegben. De legalább már a kormány honlapjára is felrakták, méghozzá aznap, amikor kijött a cikkünk arról, hogy a kormánynál nem elérhető.
A félig titkos stratégia, amivel Nagy Márton 2030-ra felemelné a magyar gazdaságot
Néhol rémes szövegezésű anyagban foglalta össze a kormány a versenyképességi stratégiáját, amellyel hat év múlva ilyenkor az EU fejlettségének 90 százalékán állnánk. Pedig az alapötlet még jó is lenne. Azt azért megtudjuk, hogy egymillió magyar munkáját fenyegeti a mesterséges intelligencia, és hogy 2030-ra szeretne az NGM három olyan magyar kreatív brandet, amit az egész világon ismernek.
Elmagyarázta az MNB, miért húz el Magyarország mellett szinte egész Közép-Európa
Hiába alacsony a munkanélküliség, annyira gyenge a termelékenység, és olyan képzetlen sok dolgozó, hogy így lehagy minket Közép-Európa nagy része – figyelmeztetett az MNB.
Túlélheti Trump győzelmét a globális minimumadó?
Hogyan jutott el a globális minimumadó koncepciója néhány év és elbukott próbálkozások után a megvalósításig? Hogyan formálta saját érdekei szerint az Egyesült Államok, és hogyan érinti Magyarországot? Erről ír vendégcikkében Kocsis Richárd, az EY szakértője.
Éhbérért dolgoznak az akkugyárakban, a gödi gyár dolgozóinak fele külföldi
A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján a Portfolio beszámolója szerint.
Egyre kevésbé csábító Magyarország a világ tehetségei számára egy friss lista szerint
Hazánk egy helyezést rontva, idén a 38-adik helyre került a 134 országot felvonultató Globális tehetség-versenyképességi indexen. A tehetségek bevonzása és megtartása alapján összeállított rangsor élén, immár 10. éve Svájc áll, Szingapúr és az Egyesült Államok előtt.
Ha ismét Németország „Európa beteg embere”, akkor minek nevezzük Magyarországot?
Németország lesz a világ egyetlen nagy gazdasága, amely 2023-ban zsugorodik. A bajok ugyan eltérnek a 90-es évek végitől, de ismét nagy adag reformra lenne szükség a versenyképesség helyreállításához. A német visszaesést pedig hazánk hatványozottan megszenvedi.
Kritikus fontosságú nyersanyagok: egység az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament elfogadta a stratégiai nyersanyagellátás fellendítéséről szóló álláspontját, amely kulcsfontosságú az EU fenntartható és digitális jövőjének biztosításához.
11 ezer milliárd forintnál is több pénze van már a lakosságnak állampapírban
Átnézte a Magyar Nemzeti Bank, hol tartanak annak a 330 pontnak a megvalósításával, amelyet még évekkel ezelőtt javasoltak, hogy versenyképesebb legyen az ország.
„Az EU-s pénzek leállásával sok NER-közeli cég küszködni kezdett"
Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre. A NER-lovagok cégeinek utóbbi időben mutatott teljesítménye pedig azt is elárulja, hogy nem sikerült az elmúlt évtized nagy terve, hogy hosszú távon is erős magyar cégeket hozzanak létre. Interjú.
Csak Budapest és semmi más – így mutat az EU régióinak új versenyképességi rangsora
Mindössze a magyar főváros van az uniós átlag felett, még Nyugat-Dunantúl is le van maradva.
Itt az EU csodafegyvere az amerikaiak ipari támogatáscsomagjával szemben?
Kereskedelmi háború helyett a kereskedelmi szabályok tiszteletben tartását igyekszik hangsúlyozni Brüsszel.
Komoly változások jöhetnek a gyógyszeriparban, Nagy Márton javítana a gyártók versenyképességén
Hogy a gyógyszergyártókra kivetett extraprofitadó mennyiben segít ezen a folyamaton, az nem került szóba.
Végleg eltűnhet a Made in Europe?
A magas energiaárak nemcsak az európai polgárok életét nehezítik meg, de egész iparágak kerülhetnek padlóra, miközben az USA, Kína és más országok magukhoz vonzzák az új ipari beruházásokat – vázolta fel a helyzetet Thierry Breton.
A technika már megvan a kis cégeknél a digitális áttöréshez, de mi hiányzik még?
Sok iparágban nem használják ki elég jól a kis- és közepes vállalatok a digitalizáció lehetőségeit, miközben a felszereltségük meglenne ehhez. A BME azt vizsgálja, mire lehet még szükség a versenyképesség javításához.