A sajtó már megtelt Mario Draghi kijelentésével, miszerint az Európai Unió lassú agóniával végezheti, ha nem hajt végre 180 fokos fordulatot gazdasági működésében. Az EUrologus szakértőkkel vesézte ki az EU versenyképességével foglalkozó jelentést, de megnéztük a pártok reakcióit is.
Három kulcsfontosságú területre épít a hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett Draghi-jelentés, amely az EU versenyképességének alakulását, kilátásait és a feladatokat taglalja. A volt olasz kormányfőt, Mario Draghit arra kérte az EU vezetése, hogy vizsgálja meg az unió versenyképességének helyzetét, és tegyen javaslatokat a tagállamoknak.
Évtizedes sikertörténet, amit évtizedes mélyrepülés követ - nagyjából így lehet lefordítani Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének szavait az idei Közgazdász vándorgyűlés kiemelt előadójaként. A monetáris és költségvetési oldal konfliktusai látványosak, külső szemlélő előtt is csattannak, de a legnagyobb baj nem itt van. Matolcsy szavait alátámasztják azok az adatok is, amelyeket a jegybank a beszéd elhangzása után közölt.
Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank volt elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.
A nagy presztízsű svájci versenyképességi rangsorban.
Méltatlannak nevezte a nemzetgazdasági miniszter a jegybank hangnemét. Főleg azt sérelmezte, hogy a nyilvánosság előtt kritizálták a versenyképességi stratégiát.
Az NGM által felvázolt gazdasági pálya nincs összhangban a realitásokkal, konkrét célok helyett általános hívószavakkal dobálóznak, arról pedig, hogy miből lenne pénz a fejlesztésre, annyit írtak, hogy az EU-tól kell kérni – írja a Magyar Nemzeti Bank a kormány versenyképességi stratégiájáról.
A legutóbbi uniós csúcstalálkozón a leghosszabban tárgyalt napirendi pont Enrico Letta volt olasz miniszterelnök jelentése volt, amely az EU egységes piacának erősítéséről szólt. A tagállami vezetők nem várt lendülettel vetették magukat ebbe a stratégiai vitába, bár tudni lehetett, hogy nem születik döntés. Előbb-utóbb azonban állást kell foglalni: milyen forrásból növelje versenyképességét az EU – ebben a számítanak a magyar kormány segítségére is.
Keményen megkongatta a vészharangot az EU vezetői által rendelt versenyképességi helyzetjelentésben és reformtervezetben az erre felkért volt olasz miniszterelnök.
Mario Draghi korábban megmentette az eurót, most az európai gazdasággal tenné ugyanezt.
Több olyan mondatot is átírt az NGM a versenyképességi stratégiában, amiről megírtuk, hogy mennyire rossz, de azért még így is hagytak hibákat a szövegben. De legalább már a kormány honlapjára is felrakták, méghozzá aznap, amikor kijött a cikkünk arról, hogy a kormánynál nem elérhető.
Néhol rémes szövegezésű anyagban foglalta össze a kormány a versenyképességi stratégiáját, amellyel hat év múlva ilyenkor az EU fejlettségének 90 százalékán állnánk. Pedig az alapötlet még jó is lenne. Azt azért megtudjuk, hogy egymillió magyar munkáját fenyegeti a mesterséges intelligencia, és hogy 2030-ra szeretne az NGM három olyan magyar kreatív brandet, amit az egész világon ismernek.
Hiába alacsony a munkanélküliség, annyira gyenge a termelékenység, és olyan képzetlen sok dolgozó, hogy így lehagy minket Közép-Európa nagy része – figyelmeztetett az MNB.
Hogyan jutott el a globális minimumadó koncepciója néhány év és elbukott próbálkozások után a megvalósításig? Hogyan formálta saját érdekei szerint az Egyesült Államok, és hogyan érinti Magyarországot? Erről ír vendégcikkében Kocsis Richárd, az EY szakértője.
A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján a Portfolio beszámolója szerint.
Hazánk egy helyezést rontva, idén a 38-adik helyre került a 134 országot felvonultató Globális tehetség-versenyképességi indexen. A tehetségek bevonzása és megtartása alapján összeállított rangsor élén, immár 10. éve Svájc áll, Szingapúr és az Egyesült Államok előtt.
Németország lesz a világ egyetlen nagy gazdasága, amely 2023-ban zsugorodik. A bajok ugyan eltérnek a 90-es évek végitől, de ismét nagy adag reformra lenne szükség a versenyképesség helyreállításához. A német visszaesést pedig hazánk hatványozottan megszenvedi.
Az Európai Parlament elfogadta a stratégiai nyersanyagellátás fellendítéséről szóló álláspontját, amely kulcsfontosságú az EU fenntartható és digitális jövőjének biztosításához.
Átnézte a Magyar Nemzeti Bank, hol tartanak annak a 330 pontnak a megvalósításával, amelyet még évekkel ezelőtt javasoltak, hogy versenyképesebb legyen az ország.
Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre. A NER-lovagok cégeinek utóbbi időben mutatott teljesítménye pedig azt is elárulja, hogy nem sikerült az elmúlt évtized nagy terve, hogy hosszú távon is erős magyar cégeket hozzanak létre. Interjú.
