A vállalkozások terheinek enyhítéséről, ezáltal az uniós cégek versenyképességének javításáról egyezett meg a tagállamok és az Európai Parlament tárgyalódelegációja. Ez az első javaslatcsomag, amelynek benyújtására és végrehajtására kötelezettséget vállalt az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság.
Aggasztóan lassan halad az EU versenyképességi reformja egy évvel a Draghi-jelentés bemutatása után. Ennek ellenére érdemi lépések várhatóak a területen a zöld átállás, a vállalati szektor adminisztrációs terheinek csökkentése és a héten éppen az EP szakbizottsága által leszavazott szabályozási egyszerűsítést célzó Omnibus I várható keresztülnyomása után. Az uniós állam- és kormányfők hosszasan tárgyaltak a témáról.
Az egyediség fejlesztése, az innováció, az új termékek és extra szolgáltatások bevezetése, valamint a vevői visszajelzések beépítése a fejlesztésekbe kulcstényezők a vállalkozások versenyképessége szempontjából. Ezek alapján különíthetők el a sikeres cégek a követőktől egy friss hazai kutatás eredményei alapján.
Egy évvel az európai versenyképességről átfogó képet adó Draghi-jelentés közzététele után az Európai Bizottság egy konferenciát szervezett Brüsszelben, ahol felszólalt a két főszereplő: a jelentést megrendelő Ursula von der Leyen és a dokumentumot jegyző Mario Draghi volt olasz kormányfő. Kiderült, az eltelt egy évet meglehetősen különbözően ítélik meg, az olasz szakember pedig egy EU-nál lazább szövetséget hatékonyabbnak tartana.
A digitalizáció ma már nem előny, hanem a túlélés feltétele – különösen igaz ez a magyar kis- és középvállalkozásokra. Aki most nem lép, holnap hátrányból indul. Aki viszont időben cselekszik, nemcsak hatékonyabban működik, hanem pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet. Tajthy Krisztina, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetségének főtitkára segít eligazodni a témában.
A fenntarthatóságnak egyre fontosabb szerepe van egy cég stabil működésében, versenyképességében, és igen, egyre inkább a jövedelmezőség alakulásában is. Meghatározó a hatása a vállalat hírnevére és a munkavállalók elkötelezettségére is. A kis és közepes gyártócégek azonban akadályokba ütköznek a megfelelés során – ezt azonosítva állított össze a Világgazdasági Fórum egy ötlépcsős útitervet, amely segítheti a vállalkozásokat a korlátok leküzdésében.
A szabályozási környezet rendkívül instabil, a vállalatokkal szemben nincs egyenlő bánásmód, a közbeszerzések egyes cégeket sikerbe betonoznak, a kiskereskedelem helyzete pedig különösen instabil, állapítja meg az EB.
Ütőképes és lemaradó társaságokra szakadt szét a magyar közép- és nagyvállalati mezőny, melyek teljesen máshogy élik meg az ország politikai és gazdaságpolitikai tényezőit, de túlnyomó részük már otthon érzi magát a NER világában, és tudja, mire számíthat – derül ki a Corvinus friss céges kutatásából.
A „mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében”. A pénz előteremtését Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől várják.
Eltekintve attól, hogy Magyarország ismét kimaradt az uniós csúcson az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásból, nem történt izgalomra okot adó esemény Brüsszelben. A két naposra tervezett találkozó egy nap alatt véget ért.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bemutatta az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, amely azt a keretet tartalmazza, amelynek mentén a jogalkotási folyamatot elindítja az EU. Az egyik cél a vállalkozások terheinek könnyítése, a másik pedig a közös beszerzések előtérbe helyezése.
Az Európai Bizottság elnöke hárompontos célt tűzött ki a globális versenyben, az Egyesült Államokkal együttműködnének, mert 1500 milliárd eurós kereskedelemről van szó.
Az Európai Unió 34 úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyagot tart nyilván, amelyek fontos összetevői a termelésnek. Ezeknek a túlnyomó többségét importálni kell, ezért Brüsszelben egyre nagyobb figyelmet szentelnek Dél-Amerikának, ahol viszont a szükséges nyersanyagok közül 24 fellelhető. A baj csak az, hogy ez másnak is eszébe jutott.
Egyik oldalon a kormányzati sikerpropaganda, amely szerint a magyar elnökség páratlan eredményeket elérve ismét naggyá tette Európát, a másik oldalon pedig a rengeteg kérdőjel, hogy ezt vajon mivel lehetne alátámasztani. Elemzésünkben sorra vesszük az egyes területeket, az azokhoz kapcsolódó magyar álláspontot és a tényeket, amelyek segítenek eloszlatni a narancsszínű ködöt.
Gördülékenyen levezényelt rendezvény, elfogadott versenyképességi nyilatkozat, Budapestre látogató ukrán elnök. Minden adott, hogy a budapesti informális EU-csúcs és az Európai Politikai Közösség egy nappal korábban megszervezett találkozója dicsőséges sikerként vonuljon be a magyar kormány emlékkönyvébe. Azonban a csaták még hátravannak, és azokat nem Budapesten, hanem Brüsszelben vívják.
Miközben Nagy Márton azon sopánkodik, hogy a magyarok nem itthon költik el a pénzüket, cseh és lengyel befektetők letarolták a magyar e-kereskedelmet. A két ország vállalkozói jó néhány egyéb ágazatban is betörtek a magyar piacra, míg a Fideszhez közel álló cégek a külföldi terjeszkedéssel erőlködnek.
2010 óta 8 százalékkal nőtt a magyar feldolgozóipari termelékenység, ez a legkisebb növekedés az egész régióban, és elmarad az uniós átlagtól is.
Tavaly szeptemberben jelentette be Ursula von der Leyen, hogy a Kínában gyártott elektromos autók ügyében vizsgálatot indít az Európai Bizottság, mert a kínai állami támogatás miatt ezek a cégek olyan versenyelőnyt élveznek az európai piacon, ami hátrányosan érinti az európai gyártókat. A döntés most vált véglegessé.
Bár a német gazdaság továbbra is gyengélkedik, Lóga Máté, az NGM államtitkára szerint "jövőre el kell érnünk a 3 százalék feletti gazdasági növekedést". A magyar kormány a beruházásoknál a következő egy-másfél évben a kis- és középvállalkozásokra akar támaszkodni.
A sajtó már megtelt Mario Draghi kijelentésével, miszerint az Európai Unió lassú agóniával végezheti, ha nem hajt végre 180 fokos fordulatot gazdasági működésében. Az EUrologus szakértőkkel vesézte ki az EU versenyképességével foglalkozó jelentést, de megnéztük a pártok reakcióit is.
