Az Európai Bizottság új klímaalkalmazkodási keretrendszert mutatott be, amely az éghajlatváltozás elleni uniós fellépésben a megelőzés mellett a következmények kezelését is a gazdaság- és biztonságpolitika központi kérdésévé tenné.
Az Európai Parlament és a Tanács megállapodott az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) piaci stabilitási tartalékának módosításáról. A kompromisszum a jelenlegi 400 millióról 700 millióra emeli azt a mennyiségi küszöböt, amely fölött a tartalékban felhalmozott kibocsátási egységeket érvénytelenítik. A cél az árak kiszámíthatóságának javítása, az ipar versenyképességének védelme és a túlzott kínálat újbóli kialakulásának megakadályozása.
Az Európai Unió versenyképessége, a magas energiaárak, a következő többéves költségvetés, Ukrajna támogatása és a migráció kezelése is napirendre kerül az október 15–16-i brüsszeli EU-csúcson. António Costa, az Európai Tanács elnöke konkrét eredményeket sürget, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a migrációs politika szigorítására és az uniós szabályok nemzeti végrehajtásakor keletkező többletterhek visszaszorítására tett javaslatokat. A migrációs vitában ráadásul Spanyolország és Olaszország között is éles szóváltás várható.
A versenyképesebb vállalatok és magas termelékenységű iparágak támogatásától remél fejlődést a kormány, de komoly gond nem csak az előző kormány öröksége, hanem az is, hogy mennyire sokan vonulnak hamarosan nyugdíjba – mutatta be a pénzügyminiszter.
Új irányba kell állni, mert az olcsó munkaerőre alapozott összeszerelő üzemekkel már nem lehet fejleszteni az országot – erről beszélt Porcher Áron államtitkár.
Hatékonyságjavító lépéseket tesz a gyógyszergyártó, több tucat embertől válik meg a hatóanyag-előállító részlege a versenyképesség megőrzése érdekében.
Megtörtént Magyar Péter bemutatkozása az uniós állam- és kormányfők körében, nagy lépést tette a vezetők a következő hétéves költségvetés előkészítése terén, de további sürgős lépéseket szorgalmaznak a versenyképesség javítása érdekében. Brüsszelben helyi viszonyok között mindenképpen kánikulának számító 34 fokos melegben ért véget az EU-csúcs
A következő hétéves uniós költségvetésről, Kínához fűződő kapcsolatokról és az ukrajnai háborúról érkeztek a legerősebb üzenetek az állam- és kormányfők részéről a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs előtt. Már az találkozó előtti nyilatkozatokból is látszik, hogy a tagállamok között jelentős nézetkülönbségek vannak, a zárt ülés mindenesetre kollektív tapssal indult.
Maros Sefcsovics kereskedelemi biztos az Európai Parlament ülésén Ukrajna mellett Örményország megsegítéséről és versenyképességről is beszélt.
Megjelent a HVG New World Talks 2026 konferencia mellé készített kiadvány.
A volt jegybankelnök arról is beszélt egy, az új kormány legfontosabb intézkedéseiről szóló budapesti konferencián, kinek kellene azonnal távoznia pozíciójából, de az is kiderült, mi az az egy szó a Tisza Párt programjában, ami a szakértők már most jelzi, változik a szociálpolitika iránya.
A Cipruson zajló informális EU-csúcson közös ütemtervet írtak alá arról, hogy 2027 végéig lebontanák az egységes piac fennálló akadályait, egyszerűsítenék az uniós szabályokat, csökkentenék az energiaárakat, és felgyorsítanák Európa digitális, ipari és mesterségesintelligencia-alapú átalakulását. Kérdéses azonban, hogy a politikai ígéretből lesz-e valódi végrehajtás.
A csütörtökön délelőtt kezdődő és jó eséllyel valamikor éjszaka véget érő Európai Tanács-ülés olyan időszakban zajlik, amikor az EU-nak egyszerre kell reagálnia egy gyorsan romló nemzetközi környezetre és saját döntéshozatali korlátaira. Ez utóbbiak közül most különösen hangsúlyosan jelenik meg a magyar blokkolás, amely akadályozza az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt.
Az Európai Bizottság ambiciózus javaslatot mutatott be, amely alapjaiban alakíthatja át az európai vállalkozások működését. Az úgynevezett „EU Inc.” kezdeményezés egy egységes vállalati jogi keretet hozna létre az Európai Unióban, egyben az úgynevezett „28. rezsim” sarokköveként szolgálna – egy olyan új, választható szabályrendszerként, amely a 27 nemzeti rendszer mellett kínál egyszerűbb alternatívát.
2026-ban, amikor a mesterséges intelligencia üzleti döntéseket támogat, magyar középvállalatok 68%-a még mindig fájlszervereken szervezi a működését. A Quattrosoft Kft. 2025-ös felmérése, mely 61 középvállalati vezető megkérdezésével készült, megdöbbentő képet fest a magyar vállalatok digitális érettségéről. Miközben a vezetők többsége elismeri, hogy a digitális vállalatirányítás kulcskérdés, a valóság igencsak kiábrándító: a cégek harmada bevallottan elégedetlen a jelenlegi megoldásaival, és még ennél is nagyobb részük rekedt meg félúton a digitalizáció útján. A számok nem technológiai lemaradást, hanem szervezeti működési válságot mutatnak.
Bajban van-e Európa gazdasága? Hol lesz Európa gazdasági motorja? Mi melyik alkatrész leszünk?
Ledolgozható-e az uniós versenyhátrány? És mennyire helyénvaló az a magyar kormányzati álláspont, amely Európát esélytelennek láttatja a nemzetközi versenyben. A volt uniós biztost kérdeztük.
Informális csúcstalálkozót tartottak az uniós állam- és kormányfők az belgiumi Alden Biesenben, ahol Európa versenyképességének megerősítése állt a középpontban. Orbán Viktor azonban arra helyezte a hangsúlyt, hogy az EU ne küldjön pénzt Ukrajnának.
Belgium ad otthont az Európai Unió informális csúcstalálkozójának, ahol az állam- és kormányfők a közösség versenyképességének megerősítéséről és a gazdasági stagnálásból való kitörés lehetőségeiről tárgyalnak. Orbán Viktor szerint azonban arról lesz szó, hogyan váltsák le a magyar kormányt, és hogyan vigyék Ukrajnába a magyarok pénzét.
António Costa, az Európai Tanács elnöke meghívta az uniós vezetőket 2026. február 12-ére egy informális tanácskozásra a belgiumi Alden Biesen-kastélyba. A tárgyalás témája a belső piac megerősítése lesz.
