Sűrűn sorakozó akadályokat kellene gyorsan megugrania Emmanuel Macron hetedik miniszterelnökének, miután a szigorú költségvetést összeállító Francois Bayrou elbukott a saját maga által kért bizalmi szavazáson.
Dohából több robbanásról számoltak be, az izraeli hadsereg szerint a Hamász azon vezetői voltak a célpontok, akik az október 7-i mészárlásért felelősek.
Komoly összecsapások alakultak ki Nepálban a közösségimédia-tilalom és a korrupció miatt indult tüntetéseken. Ezeken legalább 19-en életüket vesztették, a kormány pedig kihátrált a törvény mögül.
A fiatalok a közösségi média betiltása és a kormányzati korrupció miatt vonultak utcára, a parlamentnél komoly összecsapások voltak, kijárási tilalmat rendeltek el.
Feladta a küzdelmet a kisebbségben kormányzó japán miniszterelnök: Isiba Sigeru vasárnap bejelentette lemondását. Az alig egy éve kormányzó politikus helyzete azt követően vált tarthatatlanná, hogy előbb az alsóházi, majd a júliusi felsőházi választáson is vereséget szenvedett pártja. Utóbbi választás igazából a „Japán az első” jelszóval megjelent új párt alapítójának, Kamija Szoheinek hozott sikert. Kamija a császár hatalmának restaurációjában és a hadsereg megerősítésében látja a megújulást, nem szereti a külföldieket, és a nőknek szerinte otthon kellene maradni és gyereket szülni.
A jegybankelnök leváltásáról lemondva most az egyik kormányzó eltávolításával próbálja Donald Trump az uralma alá hajtani a Fedet, ami súlyos hatással lehet az amerikai és a világgazdaságra.
Az argentin emberi jogi aktivista, Rosa Roisinblit a Plaza de Mayo Nagymamái Mozgalom tiszteletbeli elnöke és alapító tagja volt. Ez volt az a csoport, amely rendületlenül kutatta a gyerekeket, akik 1976 és 1983 között, az argentin katonai diktatúra idején raboltak el.
Az osztrák pártok egymással versenyeznek a menekültügyi szigorítások terén, Franciaország a migránsok hazatelepülését segítené, az olaszok és görögök saját hibáikból tanulnának. Így gondolnak az európaiak a 2015-ös válságévre.
Rendíthetetlen és egyre növekvő elszántsággal képviselte Oroszország érdekeit Vlagyimir Putyin az amerikai elnökökkel való eddigi találkozóin. A kezdeti jó viszony után szembefordult Washingtonnal, mert úgy vélte, az kihasználta Moszkva gyengeségét.