Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
Hosszú várakozás és több halasztás után most ismét kitűztek egy dátumot az induláshoz.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét. Irán azonban közvetve megtette ezt, a külügyminiszter arról beszélt, az ország hadserege „az utolsó pillanatig” folytatta a hadműveleteket. A bejelentés ellenére Izrael arról számolt be, hogy Irán újra rakétákkal támad több izraeli várost.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Ehhez változásokra van szükség, és az újságírók is kellenek hozzá.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, és az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát. Igaz, előnyökkel is jár Putyinék számára, ha elhúzódik a közel-keleti háború. Elemzők szerint az iráni külügyminiszter most zajló moszkvai tárgyalásain sem várható szenzáció.
Vaszil Maljuk elmondta, hogy az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Tucatnyi embert tartóztattak le a támadások miatt, aminek országszerte voltak áldozatai.
A támadás célja elvben az volt, hogy lehetőséget biztosítson a foglyoknak a szökésre.
Egyenként kétmillió hordó nyersolaj szállítására képesek. Az egyik végül mégis áthaladt a szoroson.
A szállítás egyelőre zavartalan a szoroson keresztül, de a kereskedők továbbra is beárazzák a háborús kockázatokat.
Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy ez tüdőn lőné a magyar gazdaságot.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
A szír belügyminisztérium szerint a támadó az Iszlám Állammal állt kapcsolatban.
A politikai porond akrobatájának nevezik: kicsoda a portugál jobbközép vezére, a régi-új miniszterelnök Luís Montenegro?
Egyes korábbi képeken az is látható, hogy napokkal az amerikai támadás előtt jelentős teherautó-forgalom zajlott az üzemnél.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
