Titkos féreg foga rágja az orosz társadalmat: a világ legnagyobb országában meghatározó szerepet játszanak az informális kapcsolatok és ezek közül messze a legártalmasabb a Szovjetunió végnapjaiban és a független Oroszország újjászületésének idején kialakult krisa-rendszer.
Bár minden országban él és virul a korrupció, a krisa jóval több, mint a vesztegetések egyszerű halmaza. Egyben védelmi pénz is, amelyet a vállalkozók vagy a közéleti személyiségek fizetnek ki a szervezett alvilágnak, illetve a rendőrség és a titkosszolgálat korrupt tagjainak.
De az is krisa, amikor a szervezett bűnözést hagyja nyugodtan „dolgozni” az állam, mert az alvilági alakok cserébe megtesznek egyes szívességeket a hatalomnak. Például a kiberbűnözők "mellékállásban” feltörik a titkosszolgálatok által kiszemelt számítógépes rendszereket, általános kibertámadást intéznek a kiszemelt ellenséges államok ellen, vagy éppen elteszik láb alól a rezsim számára kényelmetlenné vált embereket.