Most már bárki beírhatja a naptárba: kiszámolták, mikor pusztul el a világegyetem
A világegyetem sorsát illetően számos elmélet létezik, most egy újabb igyekezett választ adni arra, mikor jöhet el az univerzum végnapja.
#világegyetem
Olyan elmélettel állt elő egy alaszkai fizikus, amihez fogható Einstein óta nem volt
Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – véli Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.
Kiszámolták, mikor pusztul el a világegyetem
Stephen Hawking elméletének köszönhetően úgy tűnik, sokkal kevesebb ideig fog létezni a világegyetem, mint azt korábban gondolták a tudósok. Persze ez az élettartam még így is őrült nagy idő.
Bekapcsolta a NASA az űrtávcsövet, ami feltárhatja az univerzum titkait
Napi 3600 felvételt készít a SPHEREx űrtávcső, melynek a teljes neve és a feladata is igen komplex, de fontos kérdésekre szolgálhat válasszal.
Maximumon pörgő fekete lyukakkal lehetett tele a világegyetem az ősrobbanás után
Régóta próbálják már megfejteni a kutatók, mik lehetnek azok a vörösen világító foltok, amelyek az univerzum hajnalából ragyognak a Föld felé. Egy új tanulmány közelebb vihet a megoldáshoz.
30 kilométeres rádióteleszkóp-rendszert telepítene a Holdra Kína
A NASA mellett Kína is elkezdte vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a Holdra telepített rádióteleszkópokkal vizsgálja a világűr múltját.
Valami nagyon furcsa történik a sötét energiával, visszafordulhat az ősrobbanás is
Amerikai kutatók vizsgálata szerint az univerzum tágulását hajtó sötét energia folyamatosan gyengül, így előbb-utóbb zsugorodásnak indulhat a világegyetem.
A világon először sikerült megfigyelni, ahogy felébred egy szupermasszív fekete lyuk
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai egy korábban teljesen átlagos galaxis kapcsán arra figyeltek fel, hogy a központi magja, egy szupermasszív fekete lyuk ragyogni kezdett. Ilyesmire eddig nem volt példa.
Meglátták a világegyetem egyik első formálódó galaxisát
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan ősi galaxis formálódását pillantották meg, amely fényének nagy részét még elnyelte a galaxist körbevevő gázfelhő.
Amerikai kutató állítja: a sötét anyag nem létezik, az univerzum idősebb az eddig ismertnél
Rajendra Gupta, az Ottawai Egyetem fizikusa teljesen kiiktatná a kozmológiai egyenletből a sötét anyag fogalmát.
Találtak egy új bolygót, ahol 20 óráig tart egy év
A NASA tudósai megtalálták az eddigi legnagyobb tömegű olyan exobolygót, amelynek sugara kisebb, mint a Föld sugarának kétszerese.
Megtalálták a világegyetem legfényesebb objektumát: egy kvazárbéli fekete lyuk, ami naponta egy komplett napnyi csillagot elfogyaszt
Ausztrál tudósok szerint a J0529-4351 kódjelű objektum 300–500 billiószor fényesebb lehet, mint a Nap, és minden nap elfogyaszt egy akkora csillagot, mint a miénk.
Most végre feltárulhat az ősrobbanás titka
Az Európai Űrügynökség az eddigi legköltségesebb és legösszetettebb projektjét valósíthatja meg. Ez a LISA, amelynek keretében három műszert telepítenek az űrbe, hogy ott mérjék a gravitációs hullámokat.
Bekapcsolják a kozmikus porszívót: felküldenek az űrbe egy 21 kg-s műszert, ami csillagközi port fog gyűjteni
Régóta vizsgálják a csillagászok, miként keletkezhetett a Naprendszer. Ezen lendítene egy nagyot a NASA a csillagközi por begyűjtésével és tanulmányozásával.
Valami nem stimmel az egyik legősibb szupermasszív fekete lyukkal
A GN-z11 kódjelű galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk viselkedése alapján úgy vélik, másként keletkezhetett, mint ahogy azt eredetileg várnák a kutatók egy ilyen ősi objektumtól.
Egy fekete lyuk lehet a Nap magjában, és ez sok mindent megmagyarázhat
A Max Planck Asztroifizikai Intézet kutatóit egy dal inspirálta arra, hogy megnézzék, mennyire volt helyes Stephen Hawking elmélete.
Valami láthatatlan erő húzza magához a Tejútrendszert és még 400 másik galaxist
Pont kitakarja a Tejútrendszer az égbolt azon részét, amerre a galaxisunk halad. Hogy mi az, nem tudni, de az biztos, hogy hatalmas.
Találtak 1672 galaxist, melyek elvileg nem is létezhetnének, most újra kell gondolni az univerzum történetét
Újabb különleges felfedezést tett a James Webb űrteleszkóp (JWST), amint az univerzum múltját kutatta. A kanadai Victoria Egyetem tudósai szerint 1672 olyan galaxisra bukkantak vele, melyek eddigi ismereteink alapján nem is létezhettek volna.
Valami óriásit robbant 2 milliárd fényévre a Földtől, a tudósok sem értik pontosan, mi történt
A Napnál több százmilliárdszor fényesebb robbanás történt egy galaxisban, a fényessége azonban gyorsabban elhalványult, mint amire számítani lehetett.
13,7 milliárd éves helyett 26,7 milliárd éves lehet az univerzum, de hát ki számolja...
Rajendra Gupta, a kanadai Ottawai Egyetem elméleti fizikusa szerint ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk az univerzum anomáliáira, érdemes lenne újra elővenni egy korábban cáfolt kozmológiai elméletet.