A James Webb űrteleszkóp segítségével a kutatók betekintést nyerhetnek az univerzum azon időszakába, amikor az egész világegyetem még csak néhány százmillió évvel járt az ősrobbanás után. A megfigyelések során számos kicsi, erősen vörös eltolódású objektumot észleltek, amelyeket little red dots, vagyis kis vörös pontokként (LRD) emlegetnek a szakemberek. Hogy ezek pontosan micsodák, abban egyelőre nem lehet biztos a tudomány, egy új tanulmány azonban közelebb hozhatja a választ – írja a Science Alert.

Az arXiv preprint szerveren megjelent publikációban Vadim Rusakov asztrofizikus azt írja, az egyik dolog, amit ezekről az objektumokról tudni lehet, hogy a fényt kibocsátó fény óriási sebességgel, másodpercenként több mint 1000 km-t megtéve forog a központi régió körül. Ez arra utal, hogy az anyag egy szupermasszív fekete lyuk körül kering, amely az aktív galaxismagokat (AGN) táplálja.

A probléma ugyanakkor az, hogy az LRD-k intenzitása az infravörös spektrumban alacsony, és nagyon alacsony a kibocsátásuk a röntgen- és rádiótartományban is. Ez az AGN-ekre alapvetően nem jellemző. Hogy megoldják a rejtélyt, a kutatók 12 LRD-t vizsgáltak meg, amelyeket aztán a szupermasszív fekete lyukak modelljeivel hasonlítottak össze.

A modellek azt feltételezték, hogy egy fiatal galaktikus felhőbe ágyazott fekete lyukat egy gyorsan forgó akkréciós korong vehet körül. Ha ez valóban így van, akkor az a környező gázfelhőt erősen ionizálhatja, márpedig a galaxist körülvevő sűrű szabad elektronréteg a röntgensugárzást és a rádiótartomány nagy részét elnyelné.

NASA

Ebben az esetben a fekete lyukaknak óriási mennyiségű energiát kell termelniük, hogy a vörös és az infravörös tartományban láthatók legyenek. A megfigyelések alapján a fekete lyukak tömege az Eddington-határ közelében lehet, ami a körülötte forgó anyag maximális forgási sebességét jelzi. Ha annál gyorsabban forogna az anyag, akkor a gravitáció már nem tudná azt egyben tartani.

Ezek alapján az LRD-k nagyon fiatal, gyorsan táplálkozó szupermasszív fekete lyukak lehetnek. Ezt támasztja alá az is, hogy a tömegük 10 000 és 1 000 000 naptömeg közé tehető, ami jóval alacsonyabb, mint egy átlagos szupermasszív fekete lyuk tömege.

A kutatók úgy vélik, hogy ha az LRD-t körülvevő felhő „kitisztul”, az objektumok sokkal jobban fognak majd hasonlítani a hagyományos aktív galaxismagra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.