#vita


Karácsony nem szól vissza Gyurcsánynak

Az MSZP-Párbeszéd főpolgármester jelöltje egy Facebook-bejegyzésben közölte, nem száll vitába az őt egy nappal korábban bíráló Gyurcsány Ferenc ellen, a célja ugyanis az összefogás és a Fidesz legyőzése.


Egy köpés mutatta meg, milyen most az izraeli–lengyel viszony

Lefelé haladó spirálba kerültek a lengyel–izraeli kapcsolatok, a legújabb botrány amiatt robbant ki, hogy egy 65 éves izraeli polgár leköpte Lengyelország Izraelben akkreditált nagykövetét. A két ország közti vita évek óta tart, az alaphangot a 2018-ban életbe lépett lengyel holokauszttörvény határozza meg, és az utóbbi hetek varsói nacionalista tüntetései árnyalják. Már Hitler posztumusz győzelme is napirendre került.





Terrorállamban akarunk élni vagy szabadságban? - lezárult a Beszélgetések a jövőről vitasorozat

Fél évig zajlott a HVG-ben és a hvg.hu-n a Beszélgetések a jövőről sorozat. Szakértők, kutatók, gondolkodók írásai jelentek meg arról, milyen kihívásokkal kell szembenézniük korunk társadalmainak és persze Magyarországnak, ha a társadalmi, gazdasági és geostratégiai kérdéseket nézzük, vagy ha a technológiai fejlődés ütemét figyeljük, esetleg akkor, ha az vetődik fel, milyen a jó kormányzás. Pénteken egy összegző konferenciával a formális vitasorozat lezárult, de a hvg.hu továbbra is várja azokat, akik úgy érzik, szeretnének hozzászólni a megjelent, és oldalunkon elolvasható írásokhoz.




Már a nagykövet-hazahívásnál tartanak: tragikomikussá vált az olasz–francia vita

Franciaország konzultációra hazarendelte római nagykövetét, s ezzel újabb mélypontra érkezett a két EU-tagállam hónapok óta fokozatosan romló viszonya. A populista, jobboldali olasz koalíció azzal az Ausztriával is haragban áll, amelyet a nacionalista szélsőjobbot képviselő Szabadság Párt részvételével alakított koalíciós kormány irányít. Ahogy terjed a populizmus, úgy várhatóak újabb belső viták az unióban.








Pálinkás József: "Igen, a piacgazdaságot meg kell védeni"

A piacgazdaságot a szabályozatlanságtól és a túlszabályozástól is meg kell védeni – hangsúlyozza Pálinkás József atomfizikus, korábbi akadémiai elnök, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Állítja: Magyarország legfontosabb tőkebefektetése az oktatás és képzés.



Totális diplomáciai háborúvá fajulhat a magyar-ukrán szembenállás, jönnek az áldozatok

Folyamatosan durvul a magyar-ukrán szembenállás, szinte naponta nyílnak az újabb frontvonalak. Ukrajna hazaárulás vádjával indított eljárást a magyar állampolgárságot is megszerző magyarok egy része ellen, miközben már Petro Porosenko is beleállt a párharcba. A HVG diplomáciai forrásból származó értesülései szerint Magyarország semmiképpen sem hajlandó engedni: az USA állítólag egy fehér házi találkozót is ígért Orbán Viktornak, ha a kormány Budapesten hagyja a CEU-t, és nem akadályozza Ukrajna atlanti integrációját, ám a magyar válasz a „nem” volt. Rövidtávon szinte kizárt a vita megoldása.


És akkor Orbán azt mondta: Stumpf István reformkommunista

Korántsem először feszülnek egymásnak a mindenkori „századvégesek”. Az 1985 tavaszán időszaki „szakkollégiumi kiadványként” indított folyóiratnak Stumpf István (jelenlegi alkotmánybíró) volt a felelős kiadója. Az első két felelős szerkesztő: Gyurgyák János (az Osiris Kiadó vezetője), valamint Varga Tamás (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója). Az impresszumban szerkesztőként Orbán Viktor és Kövér László neve is szerepelt. Az egykor friss szemléletű, a kádári tabutémákkal visszatérően foglalkozó folyóirat hőskora még a rendszerváltás előtt zárult le: az utak elágaztak, az alapítók a tudomány, a nagypolitika, illetve a nagy biznisz felé fordultak. Az első szakítás és osztozkodás azonban ugyanúgy nem volt látványos, ahogy a fél évtizeddel későbbi újabb szétválás is csak kisebb hullámokat vert – legalábbis a nyilvánosságban. Ennek a „végleges” – ám a nyilvánosság előtt palástolni szándékozott – „csendes” szétszéledésnek tényét konstatálta 1994 szeptemberében a HVG, amikor felidézte a Századvég históriáját.