szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Folytatódik Surányi György és a Magyar Nemzeti Bank izgalmas vitája. (Frissítés: az MNB üzenetet küldött, amiből az derül ki, hogy ők sajnos tovább nem vitatkoznak.)

Harmadik hete nem tudni, kitől, hol, hogyan, mikor, mennyiért, kinek a közvetítésével, milyen jutalék fejében vásárolt a Magyar Nemzeti Bank a miniszterelnök kérésére aranyat. A manőverről a jegybank korábbi elnöke, Surányi György adott interjút a HVG-nek, hosszan sorolva az ügylettel kapcsolatos aggályait. Az interjúra a Magyar Nemzeti Bank reagálni óhajtott. A HVG felajánlotta egy hasonló terjedelmű interjú lehetőségét, ám a jegybank inkább olvasói levelet küldött, Hoffmann Mihály igazgató aláírásával. Ő 2017 januárjában hosszas elemzésben indokolta meg, miért apadtak a devizatartalékok 10 milliárd euróval, és hogy a 24 milliárd eurós tartalékszint a rövid lejáratú külső adósság csökkenése miatt miért felel meg a nemzetközi szabályoknak. Ezzel szemben Surányi György úgy vélekedett, hogy a tartalékok szintje igenis kockázatot jelent. A vele készült interjút és a Magyar Nemzeti Bank válaszát a hvg.hu egyszerre közölte.

A MNB nyilatkozatára Surányi György viszonválaszban reagált. Mivel ebben számos új összefüggést villantott fel, a HVG és a hvg.hu úgy döntött, teret enged ennek az írásnak is. Egyúttal megismételjük, továbbra is várjuk a választ az alapvető kérdésre: kitől, hol, hogyan, mikor, mennyiért, kinek a közvetítésével, milyen jutalék fejében vásárolt a Magyar Nemzeti Bank, és miért éppen a miniszterelnök kérésére.

Surányi György: Zavartalan önellentmondás

©

A Magyar Nemzeti Bank aranyvásárlásánál csak a jegybank nevében az interjúra reagáló munkatárs írása okozott nagyobb meglepetést, mert nyilvánvaló, hogy a fontos kérdéseket megkerüli.

1. Kivel vitázik a szerző? Velem vagy saját intézményének vezetőivel? Elvi álláspontom ugyanis tökéletesen azonos Matolcsy György és Nagy Márton 2011-ben, illetve 2017-ben kifejtett nézeteivel. Kifejezetten jó érzéssel tölt el, hogy az MNB-n belül és annak falain kívül is ilyen bátran szembe lehet szállni az intézmény vezetőivel, húsz-harminc éve lejárt dogmák képviselőiként jellemezni őket.

2. Attól, hogy néhány feltörekvő ország növelte aranytartalékait, nincs szó trendváltásról.

a) Oroszország a világ egyik legnagyobb aranykitermelője, amely az aranyat nem a piacon, nem a tőzsdén, s főként nem devizáért, hanem az orosz jegybank által teremtett rubelért vásárolja meg. Az ország embargó alatt áll, nyugati bankoktól nem kap hitelt, azok jegybankjainak aranyat sem könnyen ad el. Ha netán kikerüli az embargót, és bármilyen megfontolásból jelentős orosz aranykínálat kerülne piacra, az arany ára jócskán leesne.

b) Kína nemzetközi pénzügyi helyzete – nem úgy, mint a belső – általános vélemény szerint stabil. Ennek némileg ellentmond ugyan, hogy a külső számlákon rengeteg pénzügyi korlátozás van érvényben. Kína azt követően diverzifikálja tartalékait, hogy azok egészségtelenül magas szintre, 3-4 ezermilliárd dollárra nőttek. A nagy külső többlet, a nem túl korszerű, nem túl észszerű merkantilizmus miatt felhalmozódótt túlzott devizatartalékot a riválisuktól való függés mérséklése végett csökkenti.

c) Nemzetközi feszülségek közepette az arany bizalomerősítő szerepére remek példa Törökország esete. A piacok és a hitelminősítők az aranyvásárlástól úgy meghatódtak, hogy többször leminősítették, befektetésre nem ajánlott kategóriába, bóvliba sorolták, a kamatfelárak felszöktek, új hitelt legfeljebb „baráti” alapon vagy roppant drágán remélhet. Aligha vigasztalja a törököket, hogy több aranyon ülhetnek.

3. Megnyugvással fogadtam, hogy az MNB aranyvásárlása mögött nincsenek spekulációs megfontolások, noha ilyet nem is mondtam. Viszont az arany tartása, őrzése, szállítása, az elmaradt kamatbevétel és az árfolyamok (arany/dollár, dollár/euró, euró/forint) ingadozása miatt nem mellékesek a vele járó költségek. Ezek kimenete a szerencsejátékhoz hasonló, lehet nyerni és veszíteni. Egy dologra bizonyosan nem alkalmas az arany: a devizatartalék helyettesítésére.

4. Abban igaza van az MNB munkatársának, hogy az arany mentes a hitelkockázattól. Ugyanis nem pénz. A modern pénz hitelpénz, alapesetben hitelnyújtással keletkezik, és a hitel visszafizetésével szűnik meg. Alan Greenspan sem állította, hogy az arany pénz, legfeljebb annyit mondott, hogy kritikus helyzetben egyetlen pénzfunkciót, a fizetési eszközét korlátozottan, de betöltheti. Azt a szélsőséges esetet azonban nem lenne jó megélni. Bízom abban, hogy az MNB sem erre a helyzetre készül.

5. A fejlett országok évtizedek óta inkább eladtak, mint vásároltak aranyat. Az USA és Németország aranytartalékszintje főként a múlt és részben a múltban ragadt dogmák következménye, tonnában mérve az aranydeviza-standard összeomlása óta nagyjából változatlan. Márpedig 1973 előtt elengedhetetlen volt az arany felhalmozása, holott pénzfunkciója már akkor is nagyon korlátozott volt. Az aranydeviza-rendszerben az árfolyamokat rögzítették, ami fenntarthatatlannak bizonyult. Feltételezem, senkiben fel sem merül, hogy a világ visszatérhetne a fix árfolyamok rég letűnt birodalmába. A kulcsvalutát, a dollárt kibocsátó USA és a kettes számú tartalékvalutát, az eurót használó Németország devizatartalék-igénye és összetétele gyökeresen eltér egy nyitott, kis, liberalizált folyó fizetési és tőkemérleggel rendelkező országétól. A múltból öröklött arany kétségkívül értéket képvisel, de nem a monetáris rendszer, hanem a nemzeti vagyon részeként. Egyébként Németországban néhány éve élénk vita folyt az arany észszerű hasznosításáról. Jelen formájában sokak szerint csupán holt tőke, nem szolgálja az emberek érdekeit. Fokozatos értékesítése, az aktuális piaci és a jelenlegi könyvérték különbsége olyan tőkét szabadítana fel, amelyet messze jobban lehetne hasznosítani, például államadósság csökkentésére vagy beruházások finanszírozására.

6. Magyarország sérülékenységét a devizatartalékok optimalizálása csökkentené. Ma a nemzetközi tartalékok szintje a devizaswap-műveletekkel korrigálva alig magasabb, mint a válság előtt, ami akkor kevésnek bizonyult. Ez most is kevés, még akkor is, ha ma sokkal kisebb az ország rövid lejáratú nemzetközi tartozása, mint 2008-ban. Ehhez elég volna összehasonlítani a lengyel vagy a cseh tartalékok mértékével. A forint korlátozásoktól mentesen konvertibilis, tehát a deviza és a devizaalapú eszközök mindegyike korlátozás nélkül behozható vagy kivihető. Ebből következően recesszió vagy válság esetén a bizonytalanságot nem az önmagában nem jelentős aranytartalék némi növekedése csökkentené, hanem az összes tartalék számottevő emelése.

A szerző egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke

Az MNB nem folytatja a vitát

Surányi György fenti gondolatainak megjelenése után, az MNB kommunikációs igazgatósága az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz: 

  • Az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. törvény értelmében a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak.
  • Az MNB álláspontját – a HVG által megadott terjedelmi keretet betartva – Hoffman Mihály igazgató korábban kifejtette, Surányi György további gondolatait nem kívánjuk kommentálni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
EU: A kormány ne politikai döntést hozzon Gruevszki-ügyben!

EU: A kormány ne politikai döntést hozzon Gruevszki-ügyben!

Trump trónfosztása, már nem az elnök az Egyesült Államok leggazdagabb aktív politikusa

Trump trónfosztása, már nem az elnök az Egyesült Államok leggazdagabb aktív politikusa

„A leölésben a diákok is segédkezhettek” – büntettek az iskolai állatboncolásért

„A leölésben a diákok is segédkezhettek” – büntettek az iskolai állatboncolásért

Lemondott az izraeli védelmi miniszter a gázai tűzszünet miatt

Lemondott az izraeli védelmi miniszter a gázai tűzszünet miatt

Többéves csúszás után elkezdték építeni Matolcsyék rejtélyes konferenciaközpontját

Többéves csúszás után elkezdték építeni Matolcsyék rejtélyes konferenciaközpontját

Meddig tart elverni a kaszinóban 440 milliárd forintnyi pénzt? Maláj aranyifjak menekülőben

Meddig tart elverni a kaszinóban 440 milliárd forintnyi pénzt? Maláj aranyifjak menekülőben