12 milliárdos tét: a Cheque Déjeuner is nyert a magyar állammal szemben

Október 9-én döntött a Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) a magyar állam és a francia Cheque Déjeuner (CD) cafetériacég vitájában – írja a 444. A cég egyike volt annak a három francia multinak, amelyeket az Orbán-kormány kiszorított az étkezésiutalvány-piacról a cafetériarendszer 2011–12-es átalakításával. A CD a Ticket Restaurant utalványokat forgalmazó Edenreddel és a Sodexóval együtt fordult az ICSID-hez, az Edenred ügyében már 2016-ban döntött a testület: több mint 7 milliárdos kártérítésre kötelezte a Magyar Államot.

Az ICSID most is a cégnek, ebben az esetben a DC-nek adott igazat, és kártérítést ítélt meg a vállalatnak. A 444 szerint a CD 39 millió eurót, azaz kb. 12,6 milliárd forintot követelt az eredeti beadványában, vagyis ez lehet az irányadó összeg.

Ennek lényege az volt, hogy megemelték az étkezési utalványok adótartalmát, míg az újonnan bevezetett, állami cég által kiállított Erzsébet-utalványoké és a szintén új (OTP-s, K&H-s és MKB-s) SZÉP-kártyáké alacsony maradt. A kormány az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokat két dologgal indokolta: hogy javítsanak a magyar dolgozók étkezésén, és hogy az utalványpiacon tevékenykedő cégek nyereségét Magyarországon tartsák.

Az ICSID döntése azonban nem jelenti a vita végét, a testület ugyanis az Edenred és a CD ügyében is az 1987-ben Franciaország és Magyarország között megkötött beruházásvédelmi egyezményre alapozta a döntését, sőt erre alapoztak a cégek a keresetükben is. Az EU-n belül viszont ilyen megállapodásokra nincs szükség, hiszen az Unió saját jogszabályai egységesen szabályozzák a beruházásokat és a cégek EU-n belüli terjeszkedését. Idén márciusban ráadásul a Szlovák Köztársaság és egy holland biztosítócég, az Achmea perében az Európai Unió Bírósága (EUB) kimondta, hogy az 1991-ben megkötött holland-szlovák beruházásvédelmi megállapodás vitarendezésre vonatkozó cikkelye ellentétes az uniós joggal.

Ez az ítélet nem kötelező ugyan az ICSID-re nézve, Magyarországnak, mint EU-tagnak azonban ennek megfelelően kellene eljárnia. Eszerint a magyar kormány megpróbálkozhatna azzal, hogy nem fizeti ki a kártérítést arra hivatkozva, hogy az EU-s jog szerint eleve nem volt törvényes, hogy a francia-magyar beruházásvédelmi egyezmény alapján az ICSID döntött a francia cafetériacégek és a Magyar Állam vitájában.

A kártérítést azonban valószínűleg így is ki kellene fizetni, mivel a cafetériareformot már az EUB is jogellenesnek ítélte.